Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

PLENÁRIS ÜLÉS - KISS LAJOS: SZEGED ÉS CSONGRÁD MEGYE XX. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETE

Szeged két világháború közötti fejlődését és építészeti arculatát alapvetően meghatározták a trianoni diktátumot követő politikai döntések. Egyrészt folytatni kellett a háború miatt félbe maradt építkezéseket - például a Schulek Frigyes és Foerk Ernő által tervezett Fogadalmi Templomot -, másrészt el kellett helyezni, és meg kellett építeni a városba „helyezett" regionális szintű intézményeket. (Kolozsvári Egyetem, Csanád-Temesvári Püspökség, Temesvári Posta és Távírda Igazgatóság, stb.). A nagyszabású építkezések markáns városépítészeti-városszerkezeti beavatkozással jártak együtt. Az új közintézmények többsége - klinikák, egyetemi intézetek, püspökség - a Palánk területén kapott helyet. Ott, ahol Lechner Lajos szabályozási terve a városszerkezetet alig-alig módosította. Az új építészeti alkotások sorában kiemelkedő helyet foglal el a Dóm téri épületegyüttes. Az 1927-ben kiírt tervpályázatot Rerrich Béla nyerte, majd kiviteli tervei alapján 1928-ban indult az építkezés és 1932-ben fejeződött be. A Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter ötlete alapján - az „Egyetemi Építőbizottság" és a Püspökség közreműködésével - kiírt tervpályázat rendkívül világosan, egyértelműen és olyan, szinte az építészeti megoldást koncipiáló részletességgel fogalmazta meg a tervezési feladatot, amelyből azt hiszem, mi is tanulhatnánk. (Idézet a kiírásból: „Az eszmei tervpályázat célja a háború utáni Magyarország egyik legnagyobb szabású építészeti alkotásának - a szegedi Fogadalmi Templomnak - méltó környezetbe való elhelyezése és a templom előtt egy művészi, bensőséges és ünnepélyes tér kialakítása. A tér három oldalon azonos párkánymagassággal bíró, a földszinten árkádokkal ellátott, kétemeletes épületekkel övezendő. A tér keleti oldalát három, zárt sorban emelkedő egyetemi épület, nyugati oldalát a püspöki palota, déli oldalát a gimnázium udvarának takarása céljából egy keskeny középület foglalná el, amelyek egymással és a templom építészeti kiképzésével összhangban belső rendeltetésüknek megfelelő diszkrét elhatárolással képzendők ki A tér elején lévő kis kápolna - a Rozália kápolna - szükség esetén lebontható." A nagyszabású építkezés megkezdése nehézségekkel és áldozatokkal járt. A bontások a Rozália kápolnán kívül más jelentős épületeket is érintettek, és a nagyvonalú tér létrehozása a Palánk ősi településszövetének végleges felszámolásához vezetett. A bontásokat és az új építést kiváló helyi közéleti személyiségek, egyebek mellett Móra Ferenc, Cs. Sebestyén Károly múzeumigazgató és a Szent Demeter templom apátplébánosa, Varga Ferenc is ellenezte. Végül kompromisszumok árán és nem teljes egészében valósult meg az egyedülálló térkompozíció 1932-ben. A veszteség és a nyereség történelmi, művészeti értékegyenlegének megvonása nem az én feladatom. Személyes véleményként azonban megkockáztatom, hogy különlegessége és egyedülálló szépsége talán éppen annak köszönhető, hogy torzó maradt, és lehetőséget hagyott a következő évtizedek építészeti rétegeinek befogadására is.