Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

PLENÁRIS ÜLÉS - KISS LAJOS: SZEGED ÉS CSONGRÁD MEGYE XX. SZÁZADI ÉPÍTÉSZETE

A szecesszió korszakának szegedi elindítója és meghatározó egyénisége Lechner Ödön volt. Az az új utat járó építész, aki az országos elismertség mellett - a Városháza és a Milkó-palota megtervezésével - már szegedi hírnevet is szerzett. A Dózsa György u. 2. szám alatti bérház tervezésére 1902-ben különös módon kapott megbízást. A már elkészített kommersz és a városi építési hivatal által elutasított engedélyezési terv átdolgozása volt a feladata. Annak ellenére, hogy a leszűkített tartalmú megbízás csupán az utcai homlokzatra és a két lépcsőházra terjedt ki, a ház az életmű egyik érett darabjává vált. Az épület magán hordozza Lechner kikristályosodott alkotó módszerének legfontosabb ismérveit. Lechner után és mellett a legnagyobb formátumú helyi építész, Magyar Ede tevékenysége a legkimagaslóbb. A fiatalon, 35 éves korában elhunyt építész első fontosabb megbízása a Tábor u. 5. szám alatti lakóház volt 1904-ben. Homlokzata az ötvenes évek emeletráépítése következtében megsemmisült ugyan, de érintetlenül megmaradt az utcai kapu, valamint a kapualj mennyezeti és faldísze. Időrendben a következő - és egyúttal talán a legérettebb műve az 1907-ben megépült Reök-palota. Az egész épületen világos stílusegység uralkodik, a virágmotívumos szecesszió, amely ilyen eredeti módon a legismertebb mestereknél is alig fordul elő. A homlokzat játékos plasztikai hatását a zárt és nyitott erkélyek és a görbült falsíkok változatossága fokozza, a díszítőmotívumok a tektonikus tagolással szerves egységet alkotnak. A sok-sok eredeti részlet közül kiemelést érdemel a virágfejezetes oszlopokból kinövő körerkély, a különleges portálok és kapuk, az erkélyrácsok, valamint a lépcsőház különleges szépségű kovácsoltvas díszrácsozata. Összességében az épület minősége és egyedisége korának jellegzetes és elismert európai alkotásaival - például Gaudi barcelonai lakóházaival, vagy a párizsi metró állomásaival - hozható párhuzamba. (Mindezek miatt a kiváló szecesszió - kutató, Bakonyi Tibor - némi túlzással - Magyar Edét magyar Gaudiként minősítette.) Néhány további művéről csak felsorolásszerűen: Ungár-Mayer palota 1908-ból, Református palota 1910-ből, a Jósika u. 14. szám alatti lakóház 1912- ből (ebben a házban lett öngyilkos Magyar Ede), Hódmezővásárhely Ady Endre és Kinizsi u. sarok. Lechner Ödön és Magyar Ede mellett, az általuk fémjelzett szecessziós irányzatot követők számos eredeti tömeg- és homlokzatképzésű épületet hoztak létre Szegeden. Ezek sorában ízelítőül a Tisza Lajos körúton álló, 1913- ban épült „Gróf-palotát" érdemes kiemelni. Tervezője Raichl J. Ferenc műépítész és vállalkozó. Az említett belvárosi palotán kívül több, jellegzetes majolika díszítésű épületet tervezett városszerte. Említésre érdemes megyei épületek: csongrádi gimnázium (Ybl Lajos), a szentesi iskola (népiskola, Dobovszky József), 1920-as évek közepe. Szeged építészete a két világháború között