Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

PLENÁRIS ÜLÉS - ARNÓTH ÁDÁM: A XX. SZÁZADI MAGYAR MŰEMLÉKHELYREÁLLÍTÁSOK NÉHÁNY SAJÁTOSSÁGA

kerengőfolyosón - az udvar fonákján - azonban a tér kiürül, boltozat nincs, a felületek újak. Távolabb az udvartól pedig a kőkeretek mind másolatok; egyenletes felületükkel, eredeti töredékek hiányában formájuk nem érződik hitelesnek és lévén, hogy új falban állnak, helyük is kérdéses. A palotát kívülről tekintve pedig a bizonytalan műrom-érzet csak fokozódik, az épületegyüttes képe esetleges, építészetileg megoldatlan. A visegrádi palota további kritikája helyett álljon itt végül két másik példa. A budai vár esetében hasonló nagyságrendű kiépítések történtek több évtizeddel ezelőtt, mint Visegrádon. Rekonstrukció jellegű kiegészítések is készültek, bírálták is őket eleget. Mégis például a Buzogány torony esetében a falazatra tekintve egyértelműen elválik az új régitől és a kiegészítés jól eltalált sommás formái távolról illúziót keltők, közelebbről pedig egyáltalában nem megtévesztők. A nagy rondella esetében szépen rakott vegyes fal tölti be ezt a kettős funkciót, a megkívánt műemléki didaktikát és a városképi szerepet. A palotakápolna altemploma az esztergomi mintájára került helyreállításra. A gótikus nagyterem belseje a megmaradt töredékek felhasználásával épült újjá. Külseje műszakilag is jól megoldott kis hajlású tetőt és építészetileg zárt, egzakt formát kapott. Megjelenése mégis kellemes, barátságos, a biztos ízléssel rakott vegyes falazatban felhasználták az eredeti köveket, így a nyilvánvalóan újonnan emelt falak ellenére érződik az épület kora. Az ablakkeretek kiegészítése kőből készült, de jól láthatóan beépültek az eredeti töredékek. A falazatban a látogató még a didaktikus csíkot is felfedezheti; de nem ezt fogja elsőként észrevenni. Korántsem csak udvariasság miatt mutatom be végül a szegedi vár helyreállítását. A teljesen még el nem készült munkák más utat követnek, mégpedig a modernista hagyományt. A torzóként ránk maradt épület rekonstruktiv kiegészítésére sem mód, sem kedv nem volt. A kiegészítés téglából készült, az eredetitől elütő anyagból, de figyelembe véve az egykori épülettömb méretét, nyíl ás arányait, tagozását. A részletek megfelelnek a téglafalazat szerkesztésmódjának. Az új rész cezúrával - deszka burkolatú fallal - csatlakozik a megmaradthoz. Az új, kis hajlásszögű védőtető szintén cezúrával - ablaksorral - kapcsolódik a falazatokhoz. A belsőben a régi terek szinten változatlanul maradtak; az új résznek az eredetinél jóval vékonyabb új falai pedig lehetőséget teremtettek kiegészítő funkciók elhelyezésére. A katonai építészet tagolatlansága, nagyvonalúsága, ereje és a kortárs építészet kifinomultsága által keletkezett kontraszt, a régi és új különleges együttélése által létrejött építészeti minőség emeli a szegedi vár helyreállítását a legjobbak közé. így méltó befejezése a XX. századi magyar műemlékhelyreállításoknak, és egyúttal előadásomnak is. (Az előadó mondandóját gazdag képanyaggal illusztrálta.)