Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)

HOZZÁSZÓLÁSOK

ZÁDOR MIHÁLY A sok-sok hivatkozás miatt tulajdonképpen tegnap, a szekció ülésén kellett volna felszólalnom a Krakkói Kartával kapcsolatban, de úgy gondoltam, hogy a téma nemcsak a szekcióülésen ülőket érdekli, hanem azokat is, akik a másik két szekcióban vettek részt a munkában, úgyhogy szeretnék néhány olyan dolgot elmondani, ami talán érdeklődésre tarthat számot a Karta szerkesztésében való személyes részvétel címén is. Hogyan született és mért pont Krakkóban a Karta? Azért Krakkóban, mert az ICOMOS Krakkóban jött létre 1965-ben, és a krakkói kollégák úgy érezték, hogy most, amikor a Velencei Karta érvényessége oly sok helyen és sokoldalúan merül fel, akkor ők álljanak a dolog élére. 2000-ben Krakkó volt Európa kulturális fővárosa, így a 2000 őszén megrendezett ICOMOS konferencia nagyon jól illeszkedett a rendezvénysorozatba. A Krakkóban működő lengyel kulturális központ, szintén támogatta a rendezvényt. A Velencei Karta felülvizsgálatára vonatkozó kezdeményezés nemcsak a lengyel szakmai és tudományos körökben, hanem az ICOMOS-ban is teljes támogatást élvezett. 1997 októberében létrehoztak egy közel húszfős szakértői bizottságot, főleg azokból az egyetemi professzorokból, akik ennek a tárgynak az előadói, a különböző országokban. 1998-ban a munkába bekapcsolódott Roland Silva, az ICOMOS akkori elnöke. Az ő javaslatára a bizottság megválasztott, egy nyolctagú elnökséget. Az elnökségnek lengyel elnöke volt, én pedig a három alelnök egyike voltam. Ez a nyolctagú elnökség kilenc munkabizottságot hozott létre. A kilenc munkabizottságból kettőnek magyar elnöke volt. A történeti városok esetében Fejérdy Tamás, a technikai dolgok esetében pedig jómagam. Bár a Műemlékvédelem című folyóirat lehozta a Krakkói Karta szövegét, de úgy látszik, hogy ennek ellenére, sok dolog még ismeretlen. Valószínű, hogy sokan még nem olvasták el a szöveget. Ezért most távirati stílusban szeretném néhány fontos elemét kiemelni. A legfontosabb kulcsszavak: a sokszínűség, a kulturális sokszínűség, az értékelés módszere, az értékrend időben és térben való változásának figyelembe vétele. Ez egy bizonyos fokú utalás a Velencei Kartára, a megváltozott idők megváltozott követelményeire. Hiszen ez indította el ezt a mozgalmat, ez volt a kulcsszó, hogy változott az idő. 35 év alatt sok minden történt, és ezért tovább kell lépni, egy-két dolgot tisztázni kell. A Krakkói Kartát előkészítő első összejövetel első órájában ugyan felmerült az, hogy a leendő dokumentum a Velencei Karta helyébe fog lépni, de ezt rögtön elvetettük. Olyannyira, hogy a Krakkói Karta bevezetője úgy kezdődik,: „A Velencei Karta szellemében tevékenykedve"... Ebből is látszik, hogy egyáltalán nincs szó a felváltásról. A következő téma, a városi, táji örökségre vonatkozó komplex szemlélet kialakítása volt. Új momentum, a Velencei Karfához képest, a beavatkozás metodikájának kiszélesítése is, tudniillik, a rekonstrukció külön paragrafusként szerepel.