Építészet és műemlékvédelem a XX. században (A 21. Országos Műemléki Konferencia Szeged, 2001)
„C" SZEKCIÓ: A műemléki elvek változása a XX. században - MEZŐS TAMÁS: REKONSTRUKCIÓ ÉS/VAGY HITELESSÉG
tatot 77 dolgoztatott ki a világörökség címre pályázó helyszínek egységes szemléletű elemzése-értékelése számára. Ebben az emlék hitelességét négy kritérium vizsgálata alapján értékelik: 1.) forma, alak; 2.) anyag, állapot; 3.) környezet; 4.) szellem. Az utóbbi évtized nemzetközi szakirodalmában elterjedt az a nézet, mely szerint emlékek bemutatásának, helyreállításának értékelésére - a világörökség címre pályázó emlékekhez hasonlóan - a műemlékvédelmi tevékenység hitelességének elemzése lenne a legjobb módszer. Mik azok a kritériumok, amelyekkel egy emlék bemutatásának hitelessége vizsgálható, vagy elemezhető? Mint a kifejezés értelmezéséből is kitűnik, a hitelességen valaminek eredeti vagy korábbi állapotához viszonyított hasonlóságának jellemzését értjük. A világörökséggel kapcsolatos vizsgálatoknak is a valódiság, az eredetiség, vagyis a történetiség bizonyítása a feladata. Azt mondhatnánk, hogy a hitelesség az emlék immanens tulajdonsága, amely a történeti korok anyagi és eszmei hatásainak következtében alakul ki. Lényegesnek tekintjük azt, hogy a hitelesség az emlék materiális és immateriális értékein alapul. Anyagi értékek hordozója maga az anyag, amelyből az emlék készült, a szerkezetek, amelyek alkotják az emléket, a forma, a külső megjelenés, amely tartalmazza épületek esetén a tömegalakítás, a részletképzés és a stílus sajátosságait. Vannak eszmei értékek, amelyek az emlék létrehozásának körülményeivel függnek össze, de még mindig szorosan kapcsolódnak a tárgy anyagiságához. Ide soroljuk azt a szellemi tudást, az elméleti ismereteket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy létrejöjjön a tárgy vagy az emlék. A környezet kiválasztása, a helyszín kijelölése, az épület, vagy épületek tájolása, a tervezés teljes folyamata, a szerkezeti és az anyagtani ismeretek összessége. A tervezés részének tekintjük azokat a megfontolásokat is, mint pl. a szabályszerűségek előírása, vagy matematikai, geometriai formulák, amelyek az egyes részek közötti kapcsolatot szabályozzák, meghatározzák (viszonyszámok, aranymetszés, trianguláció, quadratura), az épület alaprajzi formáját determináló eszmei szempontok (görög- vagy latin kereszt alaprajz), stb. A műemléki kutatás és a műemlékvédelem új értékek hozzáadásával járul az emlék történeti értékének növeléséhez. A riegli régiségérték fogalom - abszurd módon - a régiségértéket csak akkor tartja növekvőnek, ha pusztulni hagyjuk az emléket. Ilyen értelemben el kell ismernünk, hogy mindenfajta beavatkozással rontjuk az emlék értékét. Értékteremtésnek kell tekintenünk, viszont a műemlékvédelmi tevékenységet magát - a műemlékvédelem klasszikusainak teoretikus véleményével ellentétben -, vagyis azt, hogy az 7 Feilden-Jokiletho; Kezelési útmutató a világörökség helyszínekhez
