A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

B szekció - Gárdos Csaba: Állami stratégia a műemlékek fenntartásában

zetést és a Kormányt, hogy ezeket a feladatokat próbálja összhangba hozni az anyagi lehetőségekkel. Ebből az állami feladatellátási körből ki kell szervezni, átalakítani mindazokat, akiknél a feladatellátás nem kizárólagosan állami, működésük más formában, racionálisabban oldható meg. Az államháztartási reformnak — némileg leegyszerűsítve — az a célja, hogy amely szervek bevétellel rendelkeznek, azokat szervezzük át oly módon, hogy kikerüljenek a költségvetési körből. A Kincstár felállítása is ebbe az irányba hat. Természetesen a műemlékvédelem és az ezzel kapcsolatos feladatok nem tartozhatnak ide. Nyilvánvaló, hogy itt szó sem lehet profit-orientált üzletágról, ezért a finanszírozás állami feladat. A nagy kérdés az, hogy az állami forrásokat mivel lehet kiegészíteni, vagy fordítva, hogy az állami források mihez tudnak kiegészítést nyújtani. Most csak példaszerűen, az előadás foüyamán majd bővebben kitérek arra, hogy müyen lehet a vállalkozásokkal közös forrásbevonás. Visszatérően felmerült, legyen-e Műemlékvédelmi Alap. Majd arra is kitérek, hogy miért nem lehet, bár kétségtelenül szükséges lenne egy olyan „gyűjtőhely", ahová a forrásokat be lehetne vonni. Nagyon fontos a tulajdonosi szemlélet is, ez az egésznek az alapja, hogy az rendelkezzen a forrásokkal, akinek a feladatot is el kell látnia. Miképpen lehetne az önkormányzati, egyházi, külföldi és ezer más forrásból a szükséges pénzt összehozni, amit már csak kiegészít a közvetlen költségvetési támogatás? Itt felmerült a totó és a lottó. Nagyon jó ötlet! Annyira, hogy másnak is eszébe jutott. A sporthivatal — nemzetközi példákra hivatkozva — a teljes szerencsejáték-bevételt magának követeli. Érthetően, hisz ugyanúgy a korlátozott közvetlen állami források szűkösségével küzd. A műemlékvédelemre vonatkozó állami stratégia kidolgozásához mindenekelőtt azt kell felmérni, hogy milyen szervezetrendszer és forrásrendszer áll rendelkezésre. Pozitív fejleményként értékelem, hogy maga a hatóság, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal most már huzamosabb ideje ugyanannál a tárcánál szerepel és vélhetően megtalálta a legjobb helyét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal rosszabb, ha valamely szervnek nincs „fix státusza", stabil helye a kormányzati rendszerben. Ilyen esetben a hozzárendelt vagy hozzá nem rendelt pénz is nehezen találja meg. Az új költségvetési rendszer is kedvező, mert pontosan tájékoztat, hogy az adott fejezet adott intézményének kiemelt feladataira, előirányzataira milyen összegeket fordít a költségvetés. Látható, hogy az adott feladatra elegendő-e az előirányzat. Lehetőséget ad az adott szakma számára, hogy a kormányban, a parlamentben, a képviselőkön keresztül vagy más módon befolyásolja a rendelkezésre álló pénzeszközök mennyiségét. Nyomást gyakorolhat céljai érdekében. Ezt nem kell feltétlenül elítélnünk. A forrásszűke következtében a pénz sosem elég. Néhány adatot azért kiemelnék, hogy pontosabban lássunk. 1990-ben a 10 000 körüli műemlékünkre 6 milliárd forint körüli összeget költött az ország valamennyi forrást figyelembe véve. Ebből az állam közvetlen hozzájárulása elég csekély, 500 millió forint (8%). Kollégáim azt is kigyűjtötték, hogy az utóbbi 3—4 évben miképp alakult az állam közvetlen hozzájárulása a műemlékvédelmi feladatokhoz, beleértve a fenntartásra, helyreállításra és egyéb feladatokra szükséges összegeket. 1992-ben ez 1,7 millliárdra növekedett, mely összeg természetesen reálértéken számolva alacsonyabb lenne, de egyéb viszonylatokkal összevetve mégis jelentősnek számít a 88%-os növekedés. Egy közbenső adat: 1994-ről 95-re 25%-kai nőtt az ilyen célú ráfordítások összege. Az 1995. évi 1,7 miliárd forintos támogatás a központi költségvetésben szereplő valamennyi költségvetési intézmény együttes támogatásának 0,5%-a. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ez sok-e vagy kevés, de érdemi válasz csak az egyéb területek szükségleteivel összevetve adható. Az aktuális költségvetésből azt is kigyűjtöttem, hogy mi az amit az állam ezen túlmenően is támogat, ami burkoltan jelenik meg különböző helyeken a prezentációban. 165 millió forinttal támogatja az állam az egyházi közgyűjteményeket, támoga-