A műemlék és tulajdonosa (A 18. Országos Műemléki Konferencia Kőszeg, 1995)

Záró plenáris ülés - Hozzászólások - Vízy László

gassák, hogy mik a gondjaink. Gondjaink pedig vannak, és mind a városvédő, mind a műemléki témának kellene önkormányzati kapcsolat. Úgy érzem, nem egészen azon múlik, hogy a mi vármegyénk vagy Pécs szabad királyi város hogyan tud kapcsolatot teremteni, országos gond ez, és „fent" kellene definiálni, hogy igenis hozzátartozik az ország építéséhez a város-, a műemlék-, a falu-, az épített környezet védelme is. Nagyon örülök, ha elhangzik a nem épített környezet védelme is, mert igenis gond van azzal, hogy privatizálják az erdőt. Az az erdő már a kastély mellett kezdődik, és kivágásával megszűnik az a környezet, ami Magyarországhoz hozzátartozott. Vizy László hozzászólása Szeretném, ha nem a nevemre emlékeznének, hanem inkább arra, amiről beszélek, ületve gondolatokra, amelyeket fel szeretnék vetni ezen a konferencián. Egy kis vita alakult ki a szekció ülésen Gyulai püspök úr gondolatfelvetése kapcsán, hogy a gyülekezet tulajdonképpen hol kezdődik: a 12 apostollal vagy azokkal az ezrekkel, tízezrekkel, akik egy vallás megszállottjai, hívei. Azt hiszem, a műemlékvédelem sem itt velünk, a műemlékvédelem tisztjeivel, tisztségviselőivel és társadalmi vezetőivel kezdődik, hanem azokkal az emberekkel, tömegekkel, a kultúránkat megbecsülőkkel, akik ennek a műemlékvédelemnek meghatározó személyei lehetnek, vagy esetleg már azok is. Jövőre lesz 150 esztendeje annak, hogy Magyarországon a műemlékvédelem zászlóbontása Kassán megtörtént. Ez a tegnapi értekezlet kapcsán jutott eszembe, mikor tisztelt kollégánk a kassai műemlékvédelmi ügyekről beszélt. Többek közt arról, hogy az Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete országos értekezletén javaslatot tett, a műemlékvédelem ügyét vigyék a Parlament elé, és arra törvényt, megfelelő védelmet biztosítsanak. Az a gondolat, hogy csak egy egyesület, csak egy társadalmi mozgalom védje a műemléket, nem elég. Itt komoly törvényekre, jogszabályokra van szükség, amelyek adott esetben garanciát adnak arra, hogy feladatunknak eleget tudjunk tenni. Ha a Parlamentetet figyeltük, legutóbb két kérdés hangzott el műemlékvédelmi ügyben (de arról sohasem volt szó, hogy a műemlékvédelem törvényét hogyan segítenék elő). Az egyik a Fertődi kastély, a másik az Andrássy út ügyében hangzott el. Azt hiszem, hogy itt az ágazatot képviselő Szili Katalin államtitkár volt az, aki a megfelelő választ megadta a műemlékvédelem ügyében. A műemlékvédelmet tovább kellene vinni és a törvény beterjesztésével, jóváhagyásával elősegíteni. Egy másik gondolatot is megemlítenék: Konferenciánk azzal kezdődött, hogy megemlékeztünk a műemlékvédelem nagyjairól, a legutóbbi időkben elhunytakról. Dr. Gerő László professzorról szeretnék néhány szót szólni, aki életének utolsó esztendejében is még két műemléki tervvel ajándékozta meg a budapesti műemlékvédelmet. Nevezetesen, egy Petőfi emléket, amit 30 évvel ezlőtt — nem tudni müyen okból — eltávolítottak az egykori Püvax épületéről, az ő tervei szerint sikerült a felújított épületen visszaállítani. A másik egy városfal szakasz, egy olyan rom, amely egy lakóépület oldalán maradt meg, és annak a didaktikus kiegészítésével ma már látható, hogy milyen lehetett valamikor Pest középkori városfala. Itt eljutunk Ráday Mihályhoz is, aki a budapesti Városvédő Egyesület elnökeként részt vett a finanszírozásában, és az ünnepélyes Podmaniczky emléknapon átadta az emléket Karsai Károly polgármester úrnak.