Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

II. szekció - Olajos Csaba: Szerencs műemlékeinek integrált védelme

sét. Az akkori viszonyok között nem jelent meg olyan társadalmi erő, amely megfelelő kompromisszum felé irányította volna az érdekeket. Problémát jelentett a pénzügyi fedezet biztosítása is. A kétféle forrás, az OMF saját költségvetése és a tanácsi költségvetési pénz biztosítása, sok esetben hiányos felhasználása, különböző szabályok szerinti kezelése és ennek következményei végigkísérték az egész beruházást. Az utolsó fázisban a belsőépítészet kialakítása csak a Városi Önkormányzat 12 millió Ft-os hozzájárulásával volt megoldható. Végeredményként megállapítható, hogy az eredetileg tervezett 21 millió Ft-os helyreállítás annak kb. tízszeresébe került, és az egyharmad-kétharmados OMF-tanácsi költségvetési arány egynegyed-háromnegyedre változott a tanácsi szervek terhére. Ezen problémák ellenére az összefogás eredményeként sikerült helyreállítani az épületegyüttest. Az integrált védelem kategóriájának tekintem a megfelelő funkció biztosítását is. Erdei Ferenc szavaival élve, a vár feltárásának eredményeként egész török kori történelmünket felül kell vizsgálni. Történelmi könyvek azt írják, hogy a török időkben a kultúra megszűnt létezni Magyarországon. Az itt feltárt reneszánsz kori kőtöredékek: ablakok, kandallók azt igazolják, hogy nem szűnt meg létezni, csak visszahúzódott a vidéki udvarházakba, kastélyokba, várakba. Ezen kultúrtörténeti értéket a művelődési, kdturális-idegenforgalmi funkció tudta, illetve tudja legjobban biztosítani, ez ez esetben is igazolódott. Kiemelt helyreállítást igényelne a város másik értékes műemléke, a református templom is. A szerencsi plébánia már 1321-ben működött és a gótikus templom már ekkor fennállott, viszont mai alapját 1480 körül kapta. 1595-ben a protestánsok kezére került, amit később, 1683-ban Thököly megerősített. A lőréses erdőfallal körülvett templom későgótikus stílusban épült. Érdekessége, hogy a hajó déli oldalán a tengelyében áll a torony. A templom hajója boltozattal fedett, szentélye keresztboltozatos. A templom alatti dongaboltozatos kriptába temették el 1680-ban Rákóczi Zsigmondot. A hajóban álló későreneszánsz vörösmárvány oltár a templom fő értéke. Másik történeti érdekessége, hogy 1650-ben itt választották Bocskai Istvánt Erdély fejedelmévé. Az épületen repedések mutatkoznak, ami az értékek megőrzése mellett különösen indokolja a helyreállítását. A római katolikus templomot, mivel a régi templomot Thököly a reformátusok birtokába adta, 1750-ben Almássy Mihály földesúr kezdte építeni. Elkészülte után, 1764-ben áldották meg. A templom barokk stílusban épült, melynek hajóját csehsüvegboltozat fedi. Egykori értékes barokk berendezése nagyrészt elpusztult, néhány szép faszobra és mellékoltárainak faragványtöredékei a sárospataki római katolikus egyház gyűjteményébe kerültek. Felújítására 1992-ben került sor. A Nepomuki Szent János szobor a római katolikus templom előtt áll. Az egészalakos szobor barokk stílusban készült, a kor értékes emléke. A város harmadik egyházi értéke a görögkatolikus templom. Mai későbarokk formáját 1799-ben nyerte. Két csehsüveg boltszakaszos hajója van, melynek két oldalán egy-egy félköríves negyedgömb kupolával fedett kórusfülkével bővül. A város védett műemlékei mellett kevés számú, de értékes, nem védett építészeti értékkel is rendelkezik. Ezek közül legfontosabbnak tartom a város eklektikus épületegyüttesét, amely mai formáját a múlt század második felében, illetve e század elején vette fel. Értékét növeli, hogy a védett műemlékeknek: a várnak, a református templomnak, valamint a római katolikus templomnak biztosít építészeti keretet. Annak ellenére, hogy ez az együttes hivatalos védelemben nem részesül, a város gondoskodik védelméről. A város főépítészének egyik fő feladata ennek az együttesnek a mai igényeknek megfelelő, de hangulatában a századvég miliőjét visszaadó helyreállítása, amely nagyon sok apró munkával jár,