Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )
II. szekció - Olajos Csaba: Szerencs műemlékeinek integrált védelme
de már eredményei láthatók az egyes épületek helyreállításán. Ilyen épület például a gyógyszertár épülete, vele szemben több üzlet homlokzata, portája alakul át munkájának eredményeként. A város önkormányzata célul tűzte ki az 1910-ben épült fürdőépület rekonstrukcióját is, amihez szponzorokat keres, és eredeti homlokzat-kialakítással, de korszerű uszodaként, illetve fürdőként kívánja hasznosítani. A városközpont igényes kialakítását tűzte ki célul az országosan meghirdetett tervpályázat, valamint a tervpályázat eredményét feldolgozó részletes rendezési terv. Ennek függvényében valósult meg a Rákóczi utca rekonstrukciója, illetve folytatódik a rehabilitációs felújító tevékenység. Az integrált védelem eszközének tekintem még az olyan új épületek beillesztését az értékes épületegyüttesekbe, amelyek az együttes értékét növelik. Szép példája ennek a Népház és az Országos Takarékpénztár épülete, amelyet Salamon Ferenc, a város főépítésze tervezett. Az építészeti együttesek között kiemelt jelentőséggel bír a pincenegyed. Kb. 70 pincét foglal magába, néhány, az elmúlt évek során épített illetve átalakított pince kivételével őrzi az eredeti XVHI-XIX. századi hangulatot. A város főépítészének tevékenysége eredményeként az új felújításoknál már megfogalmazódik a hangulat megőrzése és az igényes helyreállítás igénye is. Meg kell említenem továbbá a város ipartörténeti értékeit, melyeknek helyreállítása várat magára. Legjelentősebb ipari üzeme a városnak a cukorgyár, melynek kapu-építményei és igazgatási épülete a művelődési otthonnal együtt helyi védelemre érdemes. Ugyanígy helyi védelemben kellene részesíteni a vasútállomás épületét is, melynek helyreállítása indokolt. A város építészeti értékei indokolttá teszik az európai építészeti örökség védelméről szóló egyezmény szellemében a differenciált védelmet. Ennek megfelelő pénzügyi és szervezeti garanciáiról is gondoskodni kell. Míg az országosan védett épületek védelmének szervezeti-jogi garanciái most is biztosítottak az OMvH-n keresztül, a helyi védelem rendszere, feltételei, garanciái jelenleg nincsenek kidolgozva. Indokolt ennek kidolgozása, és ennek keretében a főépítészi felügyeleti rendszer megerősítése. Szerencs város műemlékeinek helyreállítása igazolja, hogy szükség van új pénzügyi szabályozásra, aminek ki kell terjednie a helyi értékek védelmére is és ösztönzőnek kell lennie a műemlékvédelem minden érdekeltjénél. A jelenlegi pénzügyi szabályozókat ismerve, ezen feltételeket egy normatív támogatási rendszerben látom, amely megfelelő pénzügyi alapot fog biztosítani mind az önkormányzatoknak, mind az OMvH-nak. Ez a normatív támogatási rendszer elősegítené a városközponti rehabilitációkat, és lehetőséget biztosítana az önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön lévő műemlékek tulajdonosainak, magánembereknek, egyházaknak, önkormányzatoknak támogatást adhassanak mind az épületek fenntartásához, mind pedig a felújításához. Ilyen normatív keretet kell megfogalmazni a megyei önkormányzatok költségvetésében is, ami lehetőséget biztosítana a nagyobb helyreállítások támogatására és a pénzeszközök differenciált koncentrálására. Végül a legjelentősebb, illetve állami tulajdonban lévő épületek helyreállításához Országos Műemléki Alapnak kellene működnie, amelyet a műemléki hivatal kezel. A támogatási rendszer a mostani költségvetésbe beleilleszkedik, és feltételezhető, hogy nem jelentene többletterhet, csak a jelenlegi normatíváknak egy más struktúrában való elosztását. Eredményeképp nem jöhetne létre olyan anomália, hogy az azonos nagyságrendű városok között, például Sárospatakot és Tiszaújvárost összehasonlítva, Sárospatak ugyanannyi normatív támogatást kapjon mint Tiszaújváros,
