Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

II. szekció - Olajos Csaba: Szerencs műemlékeinek integrált védelme

OLAJOS CSABA: SZERENCS MŰEMLÉKEINEK INTEGRÁLT VÉDELME Előadásom témája Szerencs műemlékeinek integrált védelme. Úgy érzem, ahhoz, hogy erről a témáról beszélni lehessen, meg kell határozni az integrált védelem fogalmát. Az itt már korábban idézett lexikon* szerint az integráció egységesülést, egyes részek egységesülését egésszé, illetve beilleszkedést jelent. Mit jelenthet ez a műemlékek vonatkozásában? Feltételezhetően előttem már több előadó is értelmezte ezt a fogalmat, én három jelentéstartalmat fogalmaztam meg: — jelentheti az összefogást a védelem érdekében, összefogást a helyi, megyei, országos szervek, illetőleg a magánszemélyek, társadalmi, önkormányzati és kormányzati szervek között; — jelentheti továbbá a védelem teljes eszköztárát is; — ezen túl jelentheti a város minden építészeti emlékének kezelését, mindenre kiterjedő védelmét. Szerencs város műemlékeit ebből a három megközelítésből kívánom bemutatni, és szeretném ráirányítani — az elmúlt évek tapasztalatai alapján — a konferencia figyelmét a leszűrhető tanulságokra is. A város hegyalja kapujaként ismert kb. 11 000 lakosú kisváros, Borsod-Abaúj-Zemplén megye zempléni részén. A települést már Anonymus is megemlíti, szerinte a honfoglaláskor Árpád hadai — szerencsésen eljutván a Takta folyó mellett elterülő mezőig — azt „Szerencsiének nevezték el. 1490-ben Szerencset már mezővárosként említi egy oklevél. Fejlődése ezután — az elmúlt évszázadok során — összekapcsolódott a vár történetével, sorsával, a Rákóczi névvel, valamint a tokaji borral. Jelentős változást a város életében az iparosodás, illetve a vasút fejlődése hozott a múlt század végén, aminek eredményeként élelmiszeripari központ lett a cukorgyár, a csokoládégyár megépültével, és a vasúthálózat megépítése után vasúti csomópont alakult ki, megteremtve a kapcsolatot a Hernád völgyével, Sátoraljaújhely térségével, valamint Tokaj és Nyíregyháza irányába. A város műemlékei ezen elmúlt korok történelmi eseményeinek lenyomatai. Legértékesebb műemléke a vár, valamint a református templom. A Műemlékjegyzékben nyilvántartott műemlékek továbbá a római katolikus templom az előtte lévő Nepomuki Szent János szoborral, valamint a görög katolikus templom. Ezen védett műemlékek mellett értékes építészeti együttesei alakultak ki (a városközpont eklektikus épületegyüttese a városi fürdő épületével, a pincesor, a cukorgyár ipartörténeti értékei, illetve a vasútállomás épülete). Előadásom további részében ezen épületekről, illetve ezek védelméről kívánok beszélni. A váregyüttes a legértékesebb építészeti emléke Szerencsnek. II. Endre király idejében van az első említés a várról, amikor ül. Honorius pápa az egri káptalant a szerencsi tizedben megerősíti.