Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

I. szekció - Szabó Bálint: Műemlékek kulturális hasznosításának sajátos körülményei Erdélyben - Sisa Bálint: Tájházi gondok

épületek megmentésére. Ezt azt jelentette, hogy a támogatás segítségével azon túl, hogy az épületek helyreállításához lehetett támogatást biztosítani, az állami tulajdonba vételre is felhasználható volt. Ez a támogatási forma azóta már megszűmt, de segítségével mintegy 170 épület került állami illetve közösségi tulajdonba. Az állami tulajdonba került épületeket közösségi célokra hasznosították, döntő többségükben tájházat alakítottak ki. A minsztertanácsi támogatásnál a támogatási rendszer bevezetése előtt egy 200-as lista készült, melyben a műemléki védelem alatt álló épületek közül a legjelentősebbeket gyűjtöttük ki, s ezeknek közösségi célú, hasznosítást terveztünk. A helyreállításhoz azonban partnereket kellett keresni, miközben az általunk biztosított támogatás jóval alatta maradt a partner szervek vállalt kötelezettségeinek. Az épületek nagy többségénél az illetékes tanácsi szervek vállaltak kötelezettséget, gyakran hatalmas feladatot vállalva magukra, hiszen egy-egy tájház kialakításánál a helyreállítási tervtől a kivitelezés biztosításán át a berendezésig nekik kellett gondoskodni a kapcsolódó munkákról. Az Országos Műemléki Felügyelőségnek nem volt lehetősége arra, hogy valamennyi általa kiválasztott értékes épület állami tulajdonba kerüljön, és berendezve a tájegységet gazdagítsa. De mindig igyekeztünk segíteni azokat a helyeket, ahol népi építészetileg értékes épületekben új funkciót kívántak kialakítani, ami gyakran azt is eredményezte, hogy az objektum a támogatás megadása előtt került műemléki-jegyzékbe. így, valamint egyéb támogatások miatt a műemlékállomány népi építészeti része jelentősen megnövekedett. Jelenleg az ország teljes műemlékállományának mintegy 18%-át teszi ki, közel 1800 épület. Pontos kimutatás nincs arról, hogy Magyarországon összesen hány működő tájház van, hiszen nemcsak védett népi műemlékekben működnek, hanem ettől függetlenül is. Pontosan még a működési engedéllyel rendelkező objektumok számát sem ismerjük, de becslések szerint mintegy 140—160 tájház van az országban. A szakszerű tervezés döntően meghatározza az épület sorsát, és egy jól kivitelezett helyreállítás növeli annak néprajzi és építészeti értékét. A tényleges munka akkor kezdődhet, amikor az épület állami tulajdonba kerül, és felkérik a tervezőt az épület helyreállítási tervének elkészítésére. Ekkor azonban gyakorta már több év óta üresen áll az épület, és műszaki állapota jelentősen romlott. Szerencsésebb az az eset, amikor a lakók a házat eladják, és viszonylag jó műszaki állapotban található helyreállítás előtt. Ekkor nem kell kapkodni a munkával, a tervkészítéssel, a kivitelezés azonnali megkezdésével. A helyreállítási munka megkezdésekor az épületet fel kell mérni. Amennyiben már készült felmérés, az felhasználható, de az általános gyakorlat szerint az a legmegfelelőbb, ha a tervező maga készíti el. A régi felmérést a tervezőnek utánmérésekkel kontrollálnia kell. A felmérési terv az épület helyreállítás előtti állapotát rögzíti. A feldolgozás az l:50-es léptékű tervszinten készüljön. Az elkészítendő alaprajzok, metszetek, homokzatok mellett gondot kell fordítani a házhoz tartozó telek építményeinek és egyéb műtárgyainak felmérésére is, továbbá az épület komplikált csomópontjaira, sérülékeny díszítményeire, vasalataira stb. A felméréssel párhuzamosan meg kell kezdem az épület történeti kutatását, amit általában néprajzos végezhet, de ha erre nincs lehetőség, a tervezőnek szükséges elkészítenie. A kutatáshoz a volt tulajdonosok, illetve azok hozzátartozói, esetleg a szomszédok nyújthatnak segítséget. Lehetőség szerint kutatásokat kell végezni levéltárakban, a területileg illetékes múzeumokban, és minden esetben meg kell nézni az Országos Műemléki Felügyelőség népi építészeti anyagát. A történeti leírás mellett el kell még készíteni az épület műszaki leírását és a részletes fotódokumentációt. A fotódokumentációnak célszerű az archív anyagot is tartalmaznia. Amikor a komplett felmérési dokumentáció — mely később a tervdokumentáció szerves része lesz — elkészült, megkezdődhet a falkutatás. (Általában nincs lehetőség arra, hogy a felmérés ideje alatt a falkutatás is