Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

Vincze István: Településfejlesztés és műemlékvédelem

VINCIÉ ISTVÁN TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM L. Mumford szerint a város végső hivatása, hogy kozmikus és történelmi léptékű folyamatokban tudatos résztvevővé tegye az embert. A funkciója pedig az, hogy a hatalmat jelképpé, a biológiai újratermelést társadalmi kreativitássá formálja,.. .benne az embert, mesterségesen megfosztott személyiségét visszaadva. Az urbanista gondolkodó az emberi település történelmi fejlődését vizsgálva nem festett pozitív előképet leendő városainkról, különösen nem a megapoliszokká fejlődő településekről, hiszen a falvaktól, az eopoliszoktól haladva egy olyan fogalomig jutott el, mint a nekropolisz, az elterpeszkedő gigantománia vége. Ehhez képest végső következtetései egy lehetséges kivezető útra vonatkozóan meglehetősen optimisták. A területfejlesztési folyamatok a társadalmi-gazdasági átalakulások révén hasonlóvá válhatnak a nyugat-európai vagy tengerentúli országokéhoz, különösen a piacgazdaság előtörése és a várható konjunktúra időszakában. Nyilvánvaló dolog, hogy a két trend nem hasonlítható össze, hiszen nagyon eltérőek a kiindulási alapok, és olyan méretű nagyváros, melyet a gigantománia fenyegethet, esetünkben legfeljebb a főváros lehet agglomerációs övezetével. A folyamatok hasonlósága ennek ellenére létezik. Gondoljunk arra, hogy továbbra is erőteljes az urbanizáció — a nyolcvanas évek előrebecsléseivel ellentétben —, ami nem csak a városok számának rohamos növekedésével jár majd együtt, hanem a nagyvárosok önállósági törekvéseivel, a városállam típusú fejlődések indukálásával is. A kisebb települések egyelőre nem tudnak versenyben maradni a szolgáltatás színvonalában és tartalmában, tehát a folyamat megállíthatatlan, legfeljebb fékezhető vagy gyorsítható. A tulajdonviszonyok átrendeződése, majd az ingatlanpiaci tényezők megváltozása kényszeríteni fogja a települések gazdáit arra, hogy területfejlesztési, területrendezési elképzeléseiket megváltoztassák, ami nem minden esetben előnyös a települési arculatformálás, utcaképek, a területfelhasználási struktúrák szempontjából. Az adott állami berendezkedés közgazdasági környezet elemein túlmenően a területfejlesztést motiváló tényezők nagyon sokrétűek, ezért csak néhányat emelnék ki közülük: Az államigazgatási struktúrák Magyarországon az átalakulásokat követően az igazgatás is átalakult. A megyék kiiktatásával megszüntették a középszintet, a települési önkormányzatok és a tárcák között direkt kapcsolatokat létesítve. Ezzel megszüntették a szakmai kontroll lehetőségeit. Helyükre, mármint a megyék helyére a KMB*-k kerültek, központilag megrajzolt regionális rendszerben, nélkülözve a valóságos kapcsolatokat, területi együttműködéseket. Ugyancsak regionális irányítási struktúrát kényszerítettek az ún. főépítészi hálózatokra, de hasonló irányítottsága van az OMvH építésvezetőségi rendszerének is, és sorolhatnám tovább. A kialakított rendszerek egyébként még véletlenül sem fedik * Kormánybiztosok.