Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

Vincze István: Településfejlesztés és műemlékvédelem

egymást. Ezekkel szemben az ún. dekoncentrált hivatali hálózat megye rendszerű, hatáskörökkel alig ellátott. Időközben a KSH* hálózat is direkt irányításúvá vált. Ennek megfelelően alakultak ki az analóg intézményi háttrek, gyakorlati funkcionális kapcsolatok nélkül. A tárcaszintű irányítás Talán az építésügyi tárca szenvedte az elmúlt években a legnagyobb vereséget. A feladatok szétforgácsolódtak, irányítási ollók alakultak ki, melyek egyre inkább szétnyílnak. Elvált egymástól a terület és területfejlesztés, a településfejlesztés és területrendezés, sok szálra bomlott a regionális irányítás, illetve a feladatok kezelése, koncentrálódtak az eszközök, a döntési szintek meszssze kerültek a településektől, így a valóság ismeretétől. Önkormányzati szférák A megyei önkormányzatok területfejlesztési feladatai az önként vállalt tevékenységek köré csoportosíthatók. Az önkormányzati törvény értelmében végezhetnek ugyan ilyen irányú tevékenységet, de csak megfelelő települési önkormányzati felhatalmazások alapján, a térségi együttműködésekre koncentrálva. Ez nem jelent többet az esetenkénti egyszerűbb koordinációnál (információ gyűjtésrendszerezés-továbbítás). Eszközrendszer nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy a térségi, kisebb regionális fejlesztési feladatokat ösztönözzék, netán ellássák, hogy a településekkel közösen kiaknázzák a térségi értékrendszer erőforrásait, hogy elősegítsék a gazdaságos és racionális együttműködéseket. Igazából arra sincs lehetőségük, hogy az említett erőforrások felkutatásával összefüggő tervezési feladatokat elvégeztessék. A társadalmi-gazdasági környezet mélyebb értelmezését kerülendő, vegyük néhány szakmai kérdés elemzését: Hegel megítélése szerint a,,... konstrukció megalkotása, az éghajlat, fekvés, természetes táji környezet figyelembe vétele, mindezen szempontok célszerű szem előtt tartása, és ugyanakkor egy szabad egységgé összekapcsolt egész létrehozása: ez az építőművész feladata, s ennek teljesítésével kell tanúságot tenni jó érzékéről, szelleméről." Nem véletlenül idéztem ezeket a gondolatokat, ugyanis az építészeti szakma is válságát éli, bár vannak, akik nem így gondolják. Azokat a sarokpontokat szeretném felvázolni, melyek még a településfejlesztési témakörhöz kapcsolódnak, de már közelebb állnak az említett szakmához, így magához a műemlékvédelemhez is. 1. A település építészeti struktúrája és térszerkezete. 2. A település művi környezeteinek morfológiai és léptékrend kérdése. 3. A természeti környezet és a művi elemek kapcsolata, a védett építészeti és környezeti értékek előbbiekkel való kapcsolata, azaz az építészeti illeszkedés és harmónia kérdése. 4. A kozmopolitizmus, illetve a stílusirányzatok adaptációja. A területrendezési tervek arra hivatottak, hogy választ adjanak a település vagy településrész méretű struktúrák, térszerkezetek problémáira, azok megoldására. A települések térszerkezetei — különösen a korábbi évtizedekben — nagyon sok csorbát szenvedtek. Ilyeneket okozott egy-egy erőltetett utcanyitás, vagy tömbfeltárás, a térfalak rossz értelmezése vagy a probléma nyitva hagyása, ületve a rend felborítása, de elfelejtődtek a települési terek * Központi Statisztikai Hivatal.