Műemlékvédelem és településfejlesztés (A 17. Országos Műemléki Konferencia Nyírbátor, 1993 )

Hokkyné Sallay Marianne: Készülő műemlékvédelmi örvény

vegyük és megpróbálkozzunk megőrzésükkel. A törvény három védett kategórát képzel el: egész temetőket, temetőrészeket, tehát síregyütteseket, ületve egyedülálló emlékek külön védelmét is. Ezzel megint csak nagyon nagy munkát veszünk magunkra, és valószínű, hogy az intézet, a hivatal önmagában nem tudja megcsinálni, de talán együtt a különböző társadalmi közösségekkel, önkormányzatokkal sikerül ezt nagyon törékeny és gyorsan elpusztuló anyagot is kézbe venni, megvédeni, és a még megmaradtaknái meggátolni, hogy ugyanolyan sorsra jussanak, mint ahogy nagyon sok emlék ebben a témában. A VIII. fejezet a műemlékvédelem közművelődési, tudományos, közoktatási feladataival foglalkozik. Ezek megint olyan szempontok, amelyek eddig nem fogalmazódtak meg egyértelműen, vagy csak nagyon érintőlegesen szerepeltek a különböző jogszabályokban. Számomra ez a fejezet a műemléki törvény nagyon fontos része. Egyrészt — mint az előbb mondtam — műemlékekben nagyon szegény ország vagyunk, tehát nagyon fontos a meglévő értékek teljes körű feltárása, tudományos értékelése és tipizálása, azaz a műemléki topográfia (amelyet csinálunk, és minél hamarabb közzé kell tenni, hogy lássuk, tudjuk, mi az, ami igazán védendő anyag, mi az, amivel foglalkoznunk kell), ez a kutatás azonban nem csak új műemléki feltárásokra vonatkozik. Az épületek tekintélyes része átépítve, csonkán került már e nemzedék tulajdonába. Ezeket az emlékeket helyreállítás előtt meg kell kutatni, hogy előkerüljön az egész történeti folyamat teljes építészet- és kultúrtörténete, amit egy épület, ha olvasni tudunk belőle, elmond nekünk az előző századokról. E törvénybe iktatása komoly értékek napvilágra hozatalát eredményezheti, olyan értékekét, amelyek feldolgozásával a magyar művészettörténet, a magyar építészettörténet új fejezeteket nyithat meg, új, eddig ismeretlen területeket mutathafbe. Ahol olyan nagy a szegénység, és olyan sok az elpusztult emlék, ott igenis tízkörömmel ki kell kaparni mindent, ami a miénk, az országé és az egész társadalomé. Ez a fejezet ezt kívánja elérni. Ugyancsak először fogalmazza meg a törvény azt, hogy azt a fantasztikus archív anyagot, amit 1872 óta a műemlékvédelem felhalmazott tervekben, térképekben, rajzokban, védeni kell, konzerválni kell, meg kell őrizni, fel kell dolgozni, és közkinccsé kell tenni, ez alapvető feladatunk, meg kell csinálni, mert rengeteg ismeretre tehetünk és tehetnek szert mindazok, akik műemlékvédelemmel foglalkoznak, s amelyek elősegítik, hogy a tulajdonunkban lévő építészeti értékeket jól tudják megvédeni. Jogi kérdésekbe nem kívánok belebonyolódni — nem az én szakterületem. De beszélni szeretnék a pénzügyi támogatás rendszeréről, és teszem ezt, mert mindazt, amit elmondtam, megfelelő pénzügyi támogatás, megfelelő pénzügyi alapok nélkül nem lehet végrehajtani. A törvény javaslatot tesz különböző pénzügyi források műemléki célú felhasználására. Először is kimondja, hogy az állam három kategóriában köteles támogatást nyújtani: egyrészt intézményi finanszírozással, tehát a megyék és a műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatokat ellátó intézmények finanszírozásával; másrészt a kizárólagos állami tulajdonban lévő épületek tulajdonosi feladatainak ellátásával, harmadrészt egyes műemlékek helyreállításának bizonyos összegekkel való támogatásával. Ez utóbbi eddig is volt, eddig is adtunk támogatásokat, ám ezeket a jövőben fokozni kellene. Ismerve természetesen az ország anyagi helyzetét, magunk is tudjuk, hogy nem lesz egyszerű feladat, és teljes egészében nem is lehet kívánni ezt a támogatást, ezért a törvény egy műemlékvédelmi alap létrehozását rögzíti. Pénzügyi forrásaiban természetesen a költségvetés is szerepel, de lehetnek műemléki bírságok visszafordított összegei, lehetnek támogatások — akár magyar, akár külföldi állampolgárok részéről —, de lehetnek olyan pénzek is, amelyek a műemlékekből másodlagosan keletkező profit (a turizmusra gondolok konkrétan) bizonyos hányadának visszaforgatásával keletkeznek. A pénzügyi támogatások mellett természetesen bizonyos kedvezmények létrehozásával is