Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Andó Péterné: A Fejér megyei kastélyállomány helyzete

miatt az új tulajdonos engedély nélküli teljes felújításba kezdett, és azt olyan gyorsan végezte, hogy ma már állapotrögzítő tervek készíttetéséről és a hátralevő munkák mielőbbi szakszerű befejezéséről lehet csak szó. E kérdésben személyes felelősségrevonás is várható. A másik kiskastély, a volt Jankovich-kúria, mely barokk stílusban épült 17.56-ban, majd 1798-1801 között átalakították, bővítették. Ma a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat központi irodaháza és szociális épülete. A hasznosítás messzemenően megoldott, - az OMF egyetértése mellett - az épület teljes felújítása megtörtént. Groteszk, hogy az egy településen lévő két kapstély példája az engedélyes és az engedély nélküli építkezésnek. Az idegenforgalmi hasznosítás legrégibb példája a megyében a bodajki klasszicista volt Lamberg-kastély, mely 1839-ben épült. A völgy felé néző homlokzatot két sarokrizalit fogja közre. Középen pillérek tartják, az emeleti teraszt és a négy iónoszlopos, oromzatos portikusz az első emelet előtt áll. Ezt az elrendezést a terepszint különbségek magyarázzák, a tervező így akarta a látvány zavartalanságát biztosítani. A kastély hosszú évek óta a Fejér megyei Idegenforgalmi Hivatal kezelésében turistaszállóként hasznosított. Jobb kihasználást egy országosan szervezett belföldi és külföldi turizmusba bekapcsolt szállodalánc tagjaként lehetne biztosítani. Az elmúlt 45 év leglátványosabb helyreállítása, hasznosítása a seregélyesi Zichy-Hadik-kastély. 1820 körül épült klasszicista stílusban. Keletkezésére a tulajdonos családban érdekes szóbeli hagyomány tartotta fenn magát: Ferenc császár egy alkalommal azt mondta gróf Zichy Ferencnek, hogy a jövő esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében lesznek, mert úgy hallotta, szép kastélya van ott Zichynek. A kastély abban az időben még nem volt meg, Zichy gróf azonban rögtön futárt menesztett azzal a paranccsal, hogy haladék nélkül fogjanak hozzá a kastély megépítéséhez, hogy kellő időben kész legyen. Kész is lett. A háborús károk, a lakhatatlan állapot, rossz kivitelezői szándék mély nyomokat hagytak az épületen. A kezelő községi tanács 1982-ben a TAURUS Gumiipari Vállalatnak engedte át az épületet idegenforgalmi célú hasznosításra, kastélyszálló építésére. A TAURUS két-három év alatt az igényes szállót létrehozta, az épületet helyreállította, a parkot, a tavat rekonstruálta, kiegészítő létesítményeket hozott létre. A vállalkozás a községet, amelyben ma még közműves ivóvíz ellátás sincs, vezetékes gázhoz és munkahelyhez juttatta. Bizonyára szerepe volt a munkában a Világbank egyik képviselőjének, aki Zichy-Hadik leszármazott. Idegenforgalmi célú hasznosításra vár a Beck-kastély a Székesfehérvári Városi Tanács, és a Meszlényi-kastély a Fejér megyei Vízmű Vállalat kezelésében. Lehetséges, hogy a konkrét hasznosító jelentkezése idejére a műemlékké nyilvánításuk indokolttá válik. Végezetül, de nem utolsó sorban essék szó a legnagyobb értéket képviselő, hosszú évek óta nem hasznosított vagy nem megfelelően hasznosított kastélyok helyzetéről. Nagyságrendben a legkisebb Székesfehérvár határában a csalapusztai volt Kégl-kastély, mely a múlt század hetvenes éveiben épült Hauszmann Alajos tervei alapján. A tervező szerényen, a benne lakó család szükségleteihez mérten tervezett, s minden luxusigény nélkül bírja mindazon helyiségeket, amelyek egy vendégszere-