Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Andó Péterné: A Fejér megyei kastélyállomány helyzete

tő, jómódú magyar úri család háztartásához és társadalmi életéhez szükségesek. Sem túlságosan nagyméretű sem pedig nagyszámú helyiségek nem kívántattak, miután a cél az volt, hogy a házat a család még akkor is használhassa egész kiterjedésében, amikor nincsenek vendégek. A kastély központi melegvíz fűtéssel, vízvezetékkel és csatornával volt ellátva, és egy 40 holdas park tartozott hozzá. A parkban - a kastéllyal egyidejűleg - kápolna, kapuőrház, kertészlak, virágház, istálló, kocsiszín, cselédlakások és jégverem épültek. A kastélyban 1945 után kb. tíz különböző alapterületű lakrész, lakás volt. A '60-as években a kezelői jogot a Csákvári Állami Gazdaság kapta meg - jogutódként. Ebben az időszakban az épület még kifejezetten jó és használható állapotban volt, a kezelő azonban soha semmit nem fordított rá. 1981-ben az épület műemléki védettséget kapott. Már ezt megelőzően, de a későbbiekben is, a végrehajtást - különböző szubjektív és objektív okokból - nem szorgalmazó államigazgatási kötelező határozatok születtek az állagmegóvási kötelezettség teljesítése érdekében. 1984-ben már csak öt lakó volt az épületben, mely egyre lakhatatlanabbá vált. A kezelő nyugati tőke bevonásával remélt hasznosítást, szállodaterveket készíttetett az Országos Műemléki Felügyelőséggel, és a városi tanács soron kívül elhelyezte az összes lakót. Elvileg a célszerű hasznosításnak nem lett volna akadálya, azonban olyan indokolatlanul magas megszerzési árat közölt a kezelő, hogy minden érdeklődő elállt szándékától. Napjainkban a kastély egyre lehangolóbb állapotba kerül, és a legutóbbi államigazgatási határozat eredményes végrehajtása - tekintettel a gazdasági helyzetre - nem látszik lehetségesnek . Vál község központjában a meglehetősen elhanyagolt állapotú kastélyt 1780-1800 között Örményi József státusminiszter építtette. Az U alakú földszintes szárnyú épület a copf stílus legkésőbbi jegyeit mutatja. Középső részének architektúrája vasrácsos erkélyével finom részleteket tartalmaz, melyek némileg emlékeztetnek a közeli Székesfehérvár püspöki palotájára. A háború után hosszú évekig mezőgazdasági szakiskolaként hasznosították, mely időszakban az udvarában egy oda nem illő étterem és konyha épült. A szakmunkásképző megszűntével jelenleg - a községi tanács kezelésében múzeumi raktár, Vajda János emlékszoba, megyei levéltár, községi könyvtár és lakások vannak benne. Időközben egy természetes vízfolyás nyomvonalának rossz korrigálásával a pincébe víz került, a víztelenítés ma is megoldatlan. Ez látszik az épületen. A jelenlegi hasznosítókat célszerű hasznosítás esetén ki tudnák költöztetni, azonban mindezideig minden e célra irányuló kezdeményezés, tárgyalás eredménytelen maradt. A Heinrich Koch tervei szerint késő klasszicista stílusban, 1844-ben épült fehérvárcsurgói volt Károlyi-kastély hasznosítása is megoldatlan. A Bécsben élő építészt a helyszínen Ybl képviselte, s jelenléte mind a tömegformáláson mind a részletképzésen érződik. Az architektúra átmenet a klasszicizmus és a romantika között mindkét irányzatra jellemző részletekkel. A főépület díszudvarra néző, ívesen kidomborodó középrésze későbbi átalakítás eredménye. Érdekessége még az oldalhomlokzathoz kapcsolódó kovácsoltvas ún. csipketerasz. 1945 után a Fejér megyei Tanács Művelődési Osztálya kezelésében nevelőotthon céljaira hasznosították. A kastély akkori általános állapota, érintésvédelmi problémák miatt az épületet kiürítve akarták helyreállítani. A hibás intéz-