Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

II. szekció - Schulz István: Székesfehérvár belváros műemléki rehabilitációs terve

területén több mint 100 védett épület helyezkedik el. Ez egy újfajta tervezési metodikát is kíván, hiszen az akkor és addig érvényes VÁTI metodika szűknek bizonyult azokhoz az elképzelésekhez és keretekhez, amit Fehérváron szerettünk volna végrehajtani. Elsődlegesen a műemléki szempontok figyelembevételével - nevezetesen a tervezést megelőző kutatás biztosításával - egy olyan tervezési rendszert próbáltunk kialakítani, amely minden lehetséges vonatkozásra kiterjed. így többek között a rendezési terveknél megszokott ún. területismertető talajmechanika, szakvélemények beszerzése helyett itt részletes és az egész ku1 túrréteget feltáró talajmechanikai szakvélemények készültek, tehát a régészek útmutatása alapján szabályszerűen átfúrtuk - ha úgy tetszik - Fehérvár történelmi belvárosát. Ehhez csatlakozva, ezzel párosulva a levéltári és múzeumi kutatás ugyanilyen mélységgel és részletességgel, épületről épületre haladva végezte ezt a munkát. Ez az előzetes feltáró munka - a levéltári és múzeumi kutatásokat is figye1embevéve - több mint három évig tartott. Fehérvár levéltára török utáni, tehát csak az azt követő időszak anyagát lehetett vizsgálni, azonban mindéképpen jó alapot adott arra, hogy a történelmi belváros területén, amely mintegy 43 hektáros terület, 400 épületnek szinte minden fellelhető történeti, építészeti adatát összegyűjtsük. 1983 végére elkezdhettük az összegyűjtött adatok figyelembevételével egy valamiféle szintézis kialakítását, ami alapul szolgált tulajdonképpen a történelmi belváros műemléki rendezési tervének kialakításához. 1984-re készítettük el ezt a programot, ezután egy kényszerű szünet következett, és lényegében 1988-ban folytatódott a tervezési munka. Az elmúlt évben a szükséges alátámasztó munkarészek ekészítésével, azok különböző szinteken, fórumokon történő jóváhagyásával jutottunk el odáig, hogy ha minden jól megy, ez év végére a részletes rendezési tervet el tudjuk készíteni. Egy pár szót talán arról, hogy miben különbözik az ún. fehérvári metodika alapján készített részletes rendezési terv. Az elsődleges szempont a műemléki. Ennek figyelembevételével az egész tervezési folyamat - már az alátámasztó munkarészeknél - eltér a bevett szabályoktól és szokásoktól, nevezetesen: a sok nagy tervlapban való dokumentáció-szolgáltatástól. Itt az elképzelés az, hogy két vagy három tervlap készülne, tulajdonképpen "lepedő méretekben", ugyanis az ilyen méretekkel tapasztalataink szerint a nap mint nap dolgozó építési hatóság nem birkózik meg, következésképpen nem veszi elő. Az 1970-es években a Darnyik Sándor (VÁTI) által készített tervből - amelyért Ybl-díjat kapott tervezője -, tulajdonképpen annak közlekedési vonatkozásai valósultak meg, az építészetiek lényegesen kevésbé. Ebből okulva, és az igen gondos feltárás eredményeit is felhasználva, épületenkénti ún. épületkatasztert készítettünk, amely a hivatalokban megszokott A/4-es formátumon - amivel lehet dolgozni, forgatni, összehasonlítani - készítettük el javaslatainkat az egész városra, és azon belül az egyes épületekre. Mi a részletes rendezési tervet valóban részletesnek képzeljük el annak dacára, hogy viszonylag nagy a terület (mintegy 400 épületről van szó). De a szintfelmérések, amelyek nemcsak vezérszintre terjedtek ki, hanem pincétől a második emeletig készültek el (és épületenként), lehetővé tették, hogy minden egyes épület hasznosításánál figyelembe vegyük annak történeti előzményeit, elsődlegesen a levéltári és múzeumi adatok alapján. A régészeti adatok sajnos sok