Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

I. szekció - Tatár Dezső: A nemzeti emlékhely a városközpontban

TATÁR DEZSŐ A NEMZETI EMLÉKHELY A VÁROSKÖZPONTBAN Az országos tervpályázat megfogalmazása szerint Székesfehérvárnak a magyar államiság történetében játszott kiemelkedő szerepét, nemzeti jelentőségét, és itt eltemetett királyaink és hozzátartozóik földi maradványainak őrzését nemzeti emlékhely kialakításával lehet méltóképpen megörökíteni. A városukat szerető polgárok gyülekezetének, a székesfehérvári városszépítő és -védő egyesületnek egyszerűbb, de fennköltebb megfogalmazásában Székesfehérvár, ez az ősi város, a magyar államiság bölcsője elhivatott arra, hogy itt nemzeti emlékhely létesüljön. A romkert már ma is az emlékezés és a kegyelet helye, magyarság- és történelmi tudatunk egyik jelentős forrása, erősítője. A székesfehérvári királyi bazilika feltárásának, kutatásának irányítására, koordinálására létrejött tudományos tanács véleménye szerint az emlékhely lényegében azonos a mai romkerttel. Ugyanakkor a megemlékezés helyét a tudományos tanács azonosítja a városnak a nemzeti emlékhely megvalósítása igényével. Érzékelhető tehát, hogy mindenki, aki e tárgyban hallatja szavát vagy hivatalos nyilatkozatot tesz lokálpatrióta városszeretetből vagy szakmai minőségében, mindenki ugyanarról beszél, a megfogalmazások közel azonosak: Emléket állítani vagy meglévőt gondozni a magyar államiság történetében kiemelkedő szerepet játszó Székesfehérvárott, azon a területen, ahol ezen események lejátszódtak. A részletes megfogalmazás árnyalatnyi különbsége abban áll, hogy a város az emlékhely területén külön kijelölt, és méltóságteljesen kialakított protokoll koszorúzási helyet is óhajt, az egész emlékterület városrendezési, régészeti, műemléki-építészeti és művészettörténeti adottságainak figyelembevételével, a meglévő értékek megőrzésévei. Az emlékhelyet Székesfehérvár nem kívánja kisajátítani - ez az egész magyar nemzeté -, hiszen történelmi előzményei miatt az államalapítást követő félezer évig a legjelentősebb állami események itt történtek. A nemzeti emlékhely, a székesfehérvári középkori romkert történelmi előzményei a Műemlékvédelem legújabb számában elolvashatók. Itt csak utalni kívánok néhány történelmi tényre. Mire emlékezünk a nemzeti emlékhelyen, mit jelent nekünk ma a romkert? Jelenti azt a romjaiban is lenyűgöző méretű, és kora hasonló építményei sorából is kiemelkedő templomot, melynek gazdagsága ma már csak a múzeumi kőemlékekből és a korabeli leírásokból következtethető vissza. Jelenti továbbá mindannyiunk számára azokat a méltóságteljes, állami és egyházi eseményeket, amelyek e falak között történtek: a király koronázásokat, a királyi esküvőket, királynő koronázásokat, uralkodói temetéseket, külföldi követek fogadását, törvénynapok megtartását, felségjelvények őrzését, és még hosszan sorolhatnám. A hatalmas méretű Nagyboldogasszony bazilikát első királyunk, Szent István kezdte építeni, s a bazilika még uralkodása alatt elkészült annyira, hogy halálakor nagy királyunkat itt temethették el. A fennmaradt régészeti, építészeti emlék csekély, de így is megállapítható, hogy a bazilika korának egyik kiemelkedő művészi értékű egyházi építménye volt, s kezdettől fogva eltért a