Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Sisa József: A nádasdladányi volt Nádasdy kastély levéltári kutatása

mint Joseph Mash angol építész és grafikusművész munkája, a Régi Anglia udvarházai című album, amely több kiadásban jelent meg Angliában. A kastély könyvtárának jegyzékében megtaláljuk ezen könyv 1869-72-es kiadásának említését. Ebben találhatunk olyan épületeket, amelyek feltételezhetően, sőt, szinte biztosan stíluselőképül szolgáltak a kastélyokhoz. A szögletes szemöldök párkányok, itt tudor szemöldök párkányok jelenléte bizonyítja ezt, a váltakozó csúcsíves és egyenes záródási formák, továbbá a lőréses párkányzatok ill. alapvetően az épület tömegeinek egyfajta festői, kötetlen asszimetrikus csoportosítása. Az enteriőr számára is ebből a könyvből merítettek az építők. A kastély főterme, az ősök csarnoka motívumai az angol késő középkori építészetre vezethetők vissza, mint pl. a függőgyámmal ellátott konzolok, a terem egész falburkolata, a nagy kandallók jelenléte. A kastély alaprajza is megmaradt számunkra Linzbauer pecsétjével e11átva. Az alagsorban részben cseléd- ill. szolga1akások voltak, részben különféle raktárak. Több tőzegkazán is épült itt, amelyek az épület termeinek fűtéséről gondoskodtak. Érdekessége az épületnek, hogy egy földalatti folyosó kötötte össze a főépületet, a kastélyépületet a gazdasági szárnnyal, és ezen keresztül látták el azt. Részben azért, mert a konyha is a mellékszárnyban volt, és sínen görgülő kis kocsikon tolták át a meleg ételt, részben a különféle egyéb anyagokat és szükséges holmikat hozták ezen a földalatti folyosón. A földszint alaprajza alapján jól érzékelhető az, milyen erősen tér el a barokk kori kastély elrendezése a historizmus korának kastélyától: a barokk kori kastélyszárny szigorúbb, és két traktusa - kicsit sematikus módon - a középfolyosóra van felfűzve. Ezzel szemben az újkori épületszárny egy szabadabb csoportosítású, kötetlenebb konfigurációt mutat, ahol a termek szellemesen egymáshoz kapcsolódnak, és ahol a rendező centrum a kétszintes, üvegfedésű előcsarnok volt. Az ősök csarnokához csatlakozott a télikert. Az első emeleten voltak a család ill. a nevelők hálószobái. A kastély nemcsak építészetileg számottevő és igen érdekes, hanem a műszaki megoldások is - a maguk korában - a legmodernebbek voltak. Ezekről szintén rendelkezünk tervekkel és dokumentumokkal. Pl. a vízhálózat és csatornázás tervével (ezt egyébként egy bécsi cég készítette). A kastélyban volt gázvilágítás is. Igaz, hogy csak a főbb termekben volt gáz, a többi helyen más módon világi tottak. A termek egymás között is kommunikálhattak oly módon, hogy beszélőcső hálózatot készítettek, továbbá telegráffal is érintkezhettek . Amikor aztán a telefon mint új vívmány megjelent, a kastélyban és a kastélyt körülvevő épületekben is létesítettek telefonvonalakat. A központ a kastély volt, ezt kötötte össze a telefonvonal a fő gazdasági szárnnyal, további gazdasági épületekkel, a gazdatiszt lakásával, illetve a falu csendőrőrsével. Hozzá kell tenni azonban, hogy ez a hálózat nem kapcsolódott semmilyen megyei vagy országos hálózatba, ez a kastély saját telefonközpontja ill. hálózata volt. Az ősök, a családi múlt reprezentálásának gondolata az ősök