Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Szűcs Endre: A soponyai volt Zichy-kastély homlokzathelyreállítása

SZŰCS ENDRE A SOPONYAI VOLT ZICHY-KASTÉLY HOMLOKZATHELYREÁLLÍTÁSA Fejér megye kastélyokban nagyon gazdag, Soponya, a volt Zichy-kastély - egy Seregélyes és egy Fehérvárcsurgó mellett- mégis ismeretlen még a szakembereknek is, nemhogy a nagyközönség számára. Szerintem méltánytalanul. Remélem így, hogy most, a konferenciára helyreállítódott, az Ozora és Simontornya felé igyekvők meg-megálInak majd itt. Soponyát - 1936 óta tartozik a területünk Soponyához - Nagyláng- és Lángpuszta néven emlegetik, Várpalota birtoknak volt a része, s mint ilyet királyi adományként kapták meg a XVII. század derekán a Zichyek. Az első építkezésekről 1740-ből van adatunk, egy földszintes, fehérre meszelt épületről, mely 5-6 szobát tartalmaz, vályogfalakkal. Ez ugyan elpusztult, de a falkutatás segítségével sikerült megfogni egy sarokpontot, és a barokk oromzat a padláson láthatóvá vált. A kastélyt Bibó István kutatta meg, méghozzá olyan alaposan, amit - azt hiszem - egy mindössze 250 éves múltra tekintő kastély esetében (főleg, hogy még középkori periódust sem gyanítunk) még soha nem végeztek el. Bár minden kastélyunk megérdemelne egy ilyen kutatást. Bibó István sajnos csak mozaik-szerű adatokra támaszkodhatott, mert az egyébként nagyon gazdag Zichy levéltár soponyai része a háborúban elpusztult. Hogy ezek a mozaik darabok végül is egységes képpé álltak össze, az Lászay Judit falkutatónak köszönhető, aki nagyon alaposan és invenciózusan kopogtatta végig az épül etet. A következő építési periódus az 1770-es. Az első katonai térképen látható egy L alakú figuráció, s ha ránézünk az alaprajzra, végigvonul rajta egy loggia, amit a mai állapotban befalazva találtunk. Leírásokból tudjuk, hogy ez egy "rezidencioná1 is" ház, tehát már ekkor ház, kastély. A klasszicista átalakítás a középső részt sajnos eltüntette, de tudjuk, hogy itt tovább vonult egy tornác. A háznak feltehetően utcai középrizal

it ja volt, mert elképzelhetetlen egy ekkora kastély elegáns bejárat, kocsibehajtó nélkül. Azután néhány apróbb barokk átalakítás következett, majd Zichy János az ötödik, ő bízta meg Pollack Mihályt, és a család rangjához méltó, komoly katélyt terveztetett vele. Az épülettömb egy része kétszintessé vált, és Pollack az összes barokk nyílászárót egy klasszicista - egyébként nagyon elegáns - uniformisba öltöztette. Ennek áldozatául estek természetesen a loggiák is, azokat befalaztatta. Éredekes módon a barokk külső homlokzatnak megkegyelmezett. Egy nagyon szép klasszicista istállót is épített. A Poilack-féle periódus - egy '50-es évek átalakítása eredményeként - sajnos csak a középső szakaszon maradt meg. Volt azonban a kastélynak még egy periódusa, a századfordulón eklektikus stílusban építették át. A fő tömegében tulajdonképpen megmaradt, csak apróbb átalakításokat végeztek rajta: a nutázást a kor divatja szerint - egy sarok armirozássá alakították át, és a sarokrizalit íves szemöldökdíszítést kapott. A háború után az oktalan népharag ledöntötte a Zichy-címert mely a századfordulón került a kastélyra -, s később a lábazatot