Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)
III. szekció - Örsi Károly: Történeti kertek Fejér megyében
a kettő között volt, a klasszicizmust. Dég kastélykertje szintén viszonylag jó állapotban van, a magyar kertépítészet egy kimagasló értéke. A tó vizét a Bozót patak adja, a rengeteg vízinövény is arról árulkodik, hogy az eutrofizáció, a vízminőség romi ás óriási, és az eliszaposodás könyörtelenül bekövetkezik, ha nem avatkozunk be, ahogy Martonvásáron. Az angolkertre jellemző jegenyenyárak is fellelhetők. Itt található arra is példa, hogy az angolkerteknél gyakran a kerten kívüli templomok, várak képét is belopták az összképbe. Seregélyes csodálatos átalakuláson ment keresztül. Szerencsére akadt egy jó gazda, s az addig teljesen elhanyagolt kastély két év alatt megszépült. Pedig korábban sokan kérdezték, miért védi a műemlékvédelem ezt a semmire való romot, sőt voltak olyan kezdeményezések, hogy inkább valami ide nem illő funkciót telepítsenek ide, mert az is jobb a semminél. A park is megújult, ahol szintén elképesztő állapotok uralkodtak. A tavat annak idején kemény sár borította. Szerencsére sikerült a vizet visszahozni és a kert díszévé tenni. Ennek nagyon sok vízparti, mocsári növény is örült, hiszen a korábbi szárazság miatt csak senyvedtek, elpusztultak. A Sárosd-Seregélyes vízfolyásból tápláltuk be a vizet a meglévő kastélykerti tóba, s megújítottuk a parton lévő narcisszát, valamint a dombocskán álló Filoména oszlopot. A csónakház megint visszakapta eredeti funkcióját. A mai igényekhez illik egy fűtött, melegített vizű uszoda is a szabadtéren. Ez megint azt jelzi, hogy kastélyainkban az élet nem állt meg. Valamilyen módon akkor is tovább alakult volna minden, ha benne marad a gazda, engedni kell, hogy néhány dolgot berakjanak. Az ügy érdekében áldozni is kell. így helyezték el a kertben a teniszpályát. Szintén az elsők közül való egy császárfa, melyet a belső udvarra telepítettek fagyérzékenysége miatt. Lovasberényben sajnos még az enyészet uralkodik, de ha minden jól megy, akkor egy seregélyesihez hasonló megújulás elképzelhető, és nagyon boldogok volnánk, ha ez meg is történne. Szeretném hangsúlyozni, hogy - bár azt mondtam, nem olyan tragédia a keze 1 et 1enség, a gazdátlanság, mert a növényzet ettől még tovább nő - a kertekben még fontosabb az állandó kezelés, a tudatos, szakszerű fenntartás. Pont azért, mert a növények napról-napra megkövetelnék azt, hogy ez így legyen. És ez ma sajnos teljesen megoldatlan. Nemcsak Fejér megyében, hanem országszerte. Azt is szeretném hangsúlyozni, hogy ez nemcsak pénzkérdés. És az sem igaz, hogy nincs pénz. Például - nagy bosszúságunkra Csákváron építettek egy teljesen értelmetlen, a kert kárára való kerítést, össze-vissza, ami a tulajdonosok különböző kertrészeit választja le. Erre volt egymillió, mert valószínűleg presztízskérdés volt, ki az úr a házban. Ha azokat a pénzeket okosan mobilizálnánk, amik a különböző kezelőknél vannak, használóknál léteznek, akkor jóval többet tehetnénk a kertekért, és ugyanígy az épületekért is. Hogy ez mennyire nem egyszerű, arra éppen Csákvár ad példát: az érdekelt felek egyetértésének hiánya nagymértékben kárára van a kertnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell harcolnunk értük. Én nagyon szeretném, ha mindent megtennénk, amit lehet, és lehetőleg méltón őrizzük meg a történeti kerteket az utókornak.