Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Andó Péterné: A Fejér megyei kastélyállomány helyzete

kedés után a tervezés, a költségfedezet biztosítása elhúzódott, és ma már remény sincs arra, hogy a megye a kastélyt helyreállítsa. Idegenforgalmi hasznosításra készültek az utóbbi években tervek, azonban ezideig minden tárgyalás eredménytelen maradt. Jelenleg formálisan a megyei tanács vb. ellátó szervezete kezelésében van, és célszerű hasznosítás nélküli állagmegóvás folyik az épületen az OMF és a megyei tanács közös költségvállalásában, évente 3-5 millió forint összeggel, mely ráfordítás alig látszik meg az épületen. A lovasberényi kastély egyike a magyar klasszicista építészet legszebb, legaranyosabb kastélyainknak. Stíluskritikai alapon Hild Józsefnek tulajdonított az épület. 1850 után Ybl Miklós átalakításokat végzett rajta. Az emeletes kastély arányait a kiemelt földszint és a kisebb magasságú, kevésbé hangsúlyos első emelet viszonya határozza meg. A négyoszlopos, gazdag ión fejezetű oszlopos portikusz mögött három félkörívű, magas üvegajtó vezet át a belsőkbe. A bővítéssel egy időben létesült angolkertben 1715 körül épült a barokk kápolna. A háború után az épületben rengeteg lakás, raktárak és tsz iroda helyezkedtek el. A barokk kápolnában méregraktár volt. Az épület állaga rohamosan romlott. Az OMF és a megye közös költségvállalása mellett 1986-ig megtörtént a kastély célszerű hasznosítás nélküli állagmegóvása, a kastély kiürítése. Födémcsere, új fedélszék és héjazat, új kémények és nyílászárók cseréje történt meg, kb. 30 millió forint összértékben. 1986 óta a kastély bezárva, üresen áll. A hasznosítás lehetősége egyre reménytelenebbé vált, amikor is 1989. nyarán külföldi hasznosító jelentkezett, s a kezelő községi tanács bérleti szerződést kötött a bérlővel. A vállalkozó zártkörű klubhálózat számára szabadidőközpont és szálloda céljaira kívánja hasznosítani a kastélyt. A megyében ez az első ilyen típusú bérleti szerződésen alapuló hasznosítás. Kimenetele, eredményei nem láthatók be, de egy biztos. A kastélyt a bérlő nem viszi el, tulajdonába nem kerül, a helyi tanács az állagmegóvási, őrzési feladatoktól mentesül, bevételhez jut. A szakszerű helyreállításról, üzemeltetésről, rendszeres karbantartásról a bérlő lesz köteles gondoskodni. És bármilyen meghiúsulás esetén - a bérbeadónak nem lesznek kötelezettségei. Reményeink vannak tehát a megoldásra. Végezetül egy kastély-nekrológ. Alcsút községben az egykori Habsburg-kastélyt József nádor építtette Pollack Mihály tervei alapján, feltehetően 1819-24 között, klasszicista stílusban. 90 katasztrális hold park tartozott hozzá, hazánkban az angolkert korai példájaként. A II. világháborúban az épület kissé megrongálódott, majd leégett, és a környék lakói széthordták építkezésekhez a kerti homlokfal kivételével. Parkja temészetvéde1 mi terület, melyhez 1880-ban Storno Ferenc által épített neoromán kápolna készült, melyet az OMF helyreállított. Nem akarhatjuk, hogy hasznos it at 1 an vagy rosszul hasznosított kastélyaink erre a sorsra jussanak. Horler Miklós, az OMF tudományos titkára mondta egy riportjában: Az építészeti kőtöredékek a műemlékvédelem és a muzeológia között, a senki földjére sodródtak. A kastélyaink nem válhatnak építészeti kótöredékké, nem épülhetnek be a családi házakba, nem kerülhetnek - jellegüknél, méreteiknél fogva - múzeumokba tárolás, bemutatás céljából, mint az építészeti kőtöredékek. Kastélyaink a nemzeti vagyon részei, azokat nem lehet pusztulni hagyni, lerombolni, elkótyavetyélni. Az új gazdasági le-