Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Petravich András: A kastélyprogram ma

Másik elágazás pedig az egyéb középületeknél következett be: kiderült, hogy lényegesen több olyan épület van, amelyik kastélyokhoz hasonlóan ugyan, de más okból, más jelleggel, segítségre szorul, hogy ezek némelyikére külön programot kell indítani. így megkezdtük a veszélyeztetett gazdátlan, vagy pedig a fenntartást nem bíró kis közösségek birtokában lévő egyházi emlékek, ezek között a zsinagógák helyzetének feldolgozását, és várhatóan a közeljövőben - amennyiben a kormányzat is úgy gondolja - erre is külön eszközöket kell majd megállapítanunk. A konkrét példáknál volt már szó arról, hogy kialakult az alkalmas - és hát az alkalmatlan - rendeltetések egy elég jól körülhatárolható csoportja, ahol csak kisebb változások várhatók. Számolnunk kell ugyan azzal, hogy most az egészségügyben bekövetkező változásokkal a magánvállalkozások is teret kapnak, tehát lesz igény pl. magánszanatóriumok számára is, de ezeket leszámítva tulajdonképpen kialakult a rendeltetések köre. Részletesebben kell viszont foglalkoznunk a program nagyságrendjének, és a kastélyok adottságainak összefüggéseivel. Sajnos nagyon sok esetben - majdnem mindig - meg kell küzdeni azzal, hogy az építtető a lehetőségeket messze, néha többszörösen meghaladó programmal jelentkezik, és nagyon nehéz megértetni vele, hogy akkor érdemes kastélyt hasznosítania, ha a rendeltetéssel a kastélyt nem teszi tönkre, nem fosztja meg lényegétől. Elsősorban a szállás jellegű épületek példáján érdemes ezt vizsgálni, hiszen a helyreállítások majdnem fele ilyen szálloda vagy üdülő, és ehhez kapcsolódó szolgáltatás, és itt szereztük a legtöbb tapasztalatot. Sajnos általában már a megközelítési mód is hibás. Én is vettem részt egy nemzetközi tárgyaláson, ahol az amerikai vállalkozó olyan igényekkel jött, amit nem lehetett teljesíteni. Hiába, a kastélyszállóra nem lehet azokat a szállodai normákat alkalmazni, amit egy belvárosban létesülő több ezer szobás, elsősorban üzletembereket kiszolgáló Sheraton hotelre. Nagyon tanulságos volt pl. az edelényi kastély esete is. A megoldási lehetőségek egyike, amit az edelényi kastély egyik terve tartalmazott (én úgy hívom, cipőkanál - módszer) mindent megpróbált az épületbe belegyömöszölni, amire csak szüksége volt. Ráadásul ezt a gazdasági szakemberek is messzemenően támogatják, hiszen a legjobb fajlagos mutatók úgy jönnek ki, ha az épületben az égvilágon minden benne van. Ellenpéldaként a Sziráky-kastélyt szeretném bemutatni, ahol - még annak árán is, hogy a gazdaságilag optimálisnál kevesebb férőhelyet sikerül benne létesíteni - a fontosabb, a kastély lényegét érintő belső tereket, sőt azok kapcsolatrendszerét is megőrizték. És ezért van ma már a kastélyszállónak nemzetközi jelentősége, ezért rendezik itt a nemzetközi sakkversenyt évről-évre. De azért bizonyos kompromisszumokra természetesen szükség van, tehát el kell fogadnunk nekünk is azt, hogy néha a program valamivel túllépi - méretében, jellegében - azt, amit egy kastély nyújtani tud. A tetőtérbeépítés nagyon sokszor elkerülhetetlen módja a többletfunkció elhelyezésének. Néha lehet, néha nem, eggyel viszont számolni kell, mint a vasszécsényi új-Ebergényi -kastély esetében is: a leggondosabb tervezés mellett is alapvetően megváltoztatja az épület külső képét, hiszen tetőtérbeépítés tetőablak nélkül nincs. Bizonyos esetekben nem térhetünk ki a bővítések lehetősége elől sem. Ugyancsak a vasszécsényi Új-Ebergényi-kastélyhoz uszodát