Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Petravich András: A kastélyprogram ma

építettek. Szerintem jó ízléssel, ügyesen oldották meg, mert megint nagy kérdés, hogy mikor szabad hozzáépíteni egy kastélyhoz, hogyan, és mit. A toldásnak egy speciális esete a kiépítés. Több külföldi hasznosítási elképzelés úgy ment csődbe, ill. nem jutott el a konkrét megállapodás stádiumában, hogy a külföldi hasznosító hozott a mi programjainkra olyan ellentervet, ami pl. az együttest a háromszorosára kívánta kiépíteni. Ez történt Lovasberényben is. Kérdés viszont - számomra még nem dőlt el véglegesen -, hogy pl. a vasszécsényi Ó-Ebergényi-kastély hiányzó szárnyát (hiszen tudjuk, hogy csonka) meg szabad-e építeni, és ha igen, akkor milyen módon és milyen eszközzel. A legdiszkrétebb módja a többi et funkciók elhelyezésének az új építés a területen. Ez elég gyakran megvalósítható. Erre nagyon szimpatikus példa számomra a vasegerszegi Markusovszky-kastély. Érdekes módon a hasznosítók idegendkednek tőle, azt hiszik, egy kastélyszálló attól kastélyszálló, hogy minden vendég a főépületben lakik. Állítom, jobb kint lakni, és használni a főépület megőrzött térsorát, mint egy feltrancsírozott szobában vagy a tetőtérben egy kis lyukban aludni. Egy másik kérdés a program igényszintje és az adottságok viszonya. Itt megint azt lehet tapasztalni, hogy a hasznosító- jelöltek átestek a ló másik oldalára. Amíg korábban egész alacsony volt az igényszint (szociális otthon nem többől, mint amennyi általában egy szociális otthonra jut, vagy turistaszálló, amiből látszik, hogy az egervári várkastélyt nem tudja fenntartani), most mindenki ötcsillagos, sót kategórián felüli szállodacsodákban gondolkodik. A műemléképületek többségében ez egész egyszerűen nem valósítható meg, épp azért, amiért egy korszerű kórház sem. Olyan gépészeti felszerelést igényel (már az első emeletre is liftet), ami nem megoldható. Részletezni kéne még, de csak fölvetem a berendezés és díszítés kérdését: történeti vagy mai bútorral rendezzük-e be a kastélyokat? Hogyan hiteles az enteriőr? Mindezeket a tapasztalatokat tulajdonképpen nagyon fontos volna összegyűjteni, valamilyen módon megvitatni. Nagyon fontosnak tartanám, hogy a kastély-helyreállításokkal foglalkozó építészek és más szakemberek, de az építtetők, potenciális építtetők számára valamilyen konferenciát hozzunk létre, esetleg speciális mesterkurzust. A jó és a rossz példák végiglátogatásával nagyon megérné. Esetleg lehetne gondolkodni valamilyen kiadvány összeállításán és megjelentetésén is. Vagyunk már olyan tapasztalatok birtokában, hogy ezt meg lehet tenni, és a további feladatok érdekében meg is kell tenni. Végezetül az elméleti tudományok eredményeiről néhány szót: Építészet terén lehetőségünk volna már egy részletes tipológia felállítására. A közhiedelemmel ellentétben ez teljes mértékben hiányzik, mert tulajdonképpen ott megállt a művészettörténet, hogy Grassalkovich kastélytípus, és egy-két hasonló általánosság. Ennek sokszorosát tudjuk már, és birtokában vagyunk - részben az OMF által a VÁTI-nál elkészíttetett, részben pedig a Műszaki Egyetem hallgatói feladataként elkészült - több száz felmérésnek, rengeteg rajzi dokumentációnk is van. Fontos adatok birtokába jutottunk a konkrét kutatások révén, főleg kiegészítve az elmúlt száz év alkotásaival, amikről nem elég az, ami a jelentősebb szakkönyvekben van, hogy ez valamikor a múlt század közepe után elhalt. Nem halt