Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

III. szekció - Petravich András: A kastélyprogram ma

bírta el: az a gépészeti felszereltség, ami egy korszerű egészségügyi intézménybe kell, nem helyezhető el egy kastélyban.Ennél már lényegesen szerencsésebb hasznonsítású - nem sok kastélyunknak jutott osztályrészül - a felsőfokú oktatásban, esetleg középfokú oktatásban, meghatározott szakképzésben vagy tudományos munkában való felhasználás. Néhány ilyen kastély máig is jól funkcionál (a martonvásári Brunszvik-kastély mint mezőgazdasági kutatóintézet). Nagyon kevés kastélyból lett múzeum, szemben más szerencsésebb országokkal, ahol a kastélyokat jobban meg tudták őrizni. Ott nagyon sok kastélyból lett múzeum, nálunk alig néhányból. Legelsőként a nagytétényi Rudnyánszky-kastélyból, ahol már 1948-tól kiállításokat rendeztek, majd az 1958-68 közötti teljes helyreállítás után itt rendezték be a bútortörténeti kiállítást. A műemlékvédelem természetesen nem nézte ezt a folyamatot tétlenül. Mindenkori szervezete és szakemberei megpróbálták befolyásolni a kastélyok felhasználását, de inkább kevesebb, mint több eredménnyel. Általában a közvetlen gazdasági érdekek domináltak, és csak viszonylag kevés esetben sikerült a műemlékesek javaslatát elfogadtatni. Azért már az '50-es években elkezdődött a védetté nyilvánítások sora, 1958-ig közel 800 kastélyt nyilvánított védetté a műemléki szervezet, ami végül is a beavatkozások jogi alapját jelentette. Igaz, hogy egy él etszemléletű felsőbb döntés miatt ennek az állománynak a 30%-át az 1959-60-ban lezajlott helyszíni felülvizsgálat során törölni kellett az állományból, és ez egy olyan részt is érintett, amelynek törlése mindenképpen indokol at al an volt, ám azóta ezeket a kastélyokat visszavettük, és újabb értékek felfedezésével és védetté nyilvánításával együtt ma közel 700 kastély védett Magyarországon. A védetté nyilvánítások után nem sokkal megindult az állagmegóvás is, ami aszerint bővült, ahogy a kormányzat által rendelkezésre bocsátott eszközök egyre nagyobbak lettek (kezdetben csak százezrek, egy-kétmi11ió, aztán később egyre több pénzhez jutott a műemlékvédelem). Különösen meggyorsultak a munkák az Országos Műemléki Felügyelőség 1957-es megalakulása után. A nagycenki Széchenyi kastélyt, annak legalábbis főépületét 1961-62-ben részesítették állagmegóvásban. Elég sok huzavona után - a műemléki szempontok győzelmével - 1973-ban pedig megnyitották (szintén a főépületben) a Széchenyi István Emlékmúzeumot, majd a gazdasági múzeumban kocsimúzeum létesült. Később a parkot is rekonstruálták . Az OMF helyreállította az egervári várkastélyt is, 1961-65 között szakiskola költözött bele, azóta turistaszálló. A büki Szapáry-kastély szálloda céljára való helyreállítására 1966-72. között került sor. A mihályi Dóry-kastélyt 1970-75. között megyei továbbképző központnak állították helyre. A ráckevei Savoyai-kastélyt, a legszebb és legkorábbi barokk kastélyunkat az OMF 1978-82. között állította helyre. Építész alkotóház van benne. Az OMF-en kívüli helyreállítások legnagyobb szabású példája a keszthelyi Festetich-kastély. A Helikon Kastélymúzeum és több más kulturális funkció kapott benne helyet. A napokban avatták fel véglegesen. Összességében a kastélyok egy kisebb hányadának sikerült jó