Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)
II. szekció - Csutiné Schleer Erzsébet: A görögkeleti szerb templom műemléki környezetének, a Rác utcai védett együttesnek a helyreállítása
CSUT INÉ SC H LEER ERZSÉBET A GÖRÖGKELETI SZERB TEMPLOM MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÉNEK, A RÁC UTCAI VÉDETT EGYÜTTESNEK A HELYREÁLLÍTÁSA A székesfehérvári középkori belváros várral, várfallal határolt volt régen, külvárosai mocsaras vidékre telepü1tek.Az egyik ilyen külváros a Sziget nevű volt, a másik pedig a Rác város. A rácok a XVI-XVIII. században költöztek több hullámban Magyarországra, hol a török elől menekülve, hol pedig a törökök segélycsapataiként . így kerültek ide, Székesfehérvárra is, ahol a külvárosban telepedtek le. Elsősorban földműveléssel, kereskedelemmel és iparral - kisiparral - foglalkoztak. Mivel lakóhelyük mocsaras terület volt, sok ágra szakadt patakocskával, csatornával, elsősorban olyan kisipart folytattak, ami ennek a tájnak megfelelt, ami vizet igényelt (csapók, tobakosok, tímárok). A rácok híres kereskedők voltak, a régi utcákban volt, hogy tíz fűszerüzlet is működött, több kocsma állt egymás után. Az 1700-as években laktak itt a legtöbben, akkor hatszáz rác lakost lehetett számlálni. Később számuk rohamosan csökkent, 1940-ben már csak harmincan-negyvenen voltak, és 1978-ban, amikor a felmérési vázlatok és a hasznosítási javaslat készítése folyt, már csak egyetlen magát rácnak valló személy élt ezen a területen. Tehát asszimilálódtak. Az 1970-es években készült ennek a nyugati városrésznek a részletes rendezési terve, ami gyakorlatilag a terület teljes lebontását irányozta elő, tervezője (a terv a VÁTI-ban készült) a nagy panelházakat három óriási karéjban kívánta elhelyezni, és mindegyik karéj közepén tulajdonképpen egy érdekességet, attrakciót hagyott volna meg. Az első karéj közepén a XII. századi johannita kolostor romjai lettek volna bemutatva, a másik karéj közepén az 1771-ben épült kis templom, a rácok temploma, a harmadik karéj közepére pedig mesterséges tavat terveztek. A rác templom - műemléki értékei miatt - megmaradt, ezt nem lehetett eldózerolni, eltüntetni, s hogy ne füves pusztaságban álljon, a Műemléki Felügyelőség tanácsára a rendezési terv készítője azt a javaslatot tette, hogy a templom körüli 150 méteres utcaszakaszon maradjon meg az eredeti beépítés. A munkát a templom felújításával kezdték (a Műemléki Felügyelőség tervei alapján készült a felújítás), és a fehérvári kirendeltség végezte a kivitelezési munkákat. A Fejér megyei Tervező Iroda kapta azt a megbízást, hogy a 150 méteres utcaszakaszon készítse el a házak felújítási tervét. A hasznosítási javaslatnál azt tartottuk szem előtt, hogy ezek a házak olyan funkciót kapjanak, amely nem halottá, bemutató jellegűvé teszi ezt az egész területet, hanem élőként - bekapcsolódva a város és a lakóterület életébe - működjenek. A terv, tehát a tervezőiroda elképzelése az volt, hogy a hasznosítás oly módon történ jék, hogy a házak szerkezetüknek, műszaki állapotuknak megfelelő funkciót kapjanak, tehát kisiparos műhelyek, üzletek, egy-két lakás, múzeum vagy népművészeti szakkörök működjenek itt. Az ötlet nagy tetszést aratott, egy gond volt mindössze, hogy nem volt rá
