Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

I. szekció - Kralovánszky Alán: A középkori Nagyboldogasszony bazilika feltárásának legújabb eredményei

az előkerült halottak életkora: egy 12 és egy 46 éves hölgy ill. egy 55 éves férfi ( + ,- kétéves hibahatárral). A történeti adatok szerint egy esetben fordul elő, Nagy Lajos és két felesége esetében. Erre utalnak a Dercsényi Dezső által meghatározott kőfaragványok, a sírból előkerült egyéb - hozzáillő - darabok, valamint a két, különböző koporsóra valló nyomok. Mivel más leletanyag nem volt, valószínűsítési szinten 51 %-os lehetőségként veti fel egy újabb sír beazonosításának módját és helyét. Bartos György kolléga jogos feltevésére utal az, hogy 1839-ben, amikor a püspökkertből kivezették a vizet,akkor a sarkát átvágták, akkor találták meg a sírt, s elpusztítván a sarkot (benne hagyták a vésőnek használt kalapácsot, a megszentségtelenített tárgyat) ami ott előkerült, azt eltüntették. Nyilván akkor rabolták el a sírt. Ami a templomon kívüli részt illeti: A nemzeti emlékhely kialakításával kapcsolatban szükséges a környék régészeti átkutatása, ezért került sor már az elmúlt évben a bazilikán kívüli területen az itt f el tételezett városfal helyének megkutatására. Azt tudjuk, hogy Fehérvár középkori városfalait a XVIII-XIX. század fordulóján bontották le túlnyomórészt, a város utolsó ostromára 1872-ben került sor, amikor a török kori budai kapu elbontására került sor. Fehérvár város fal ai nak kutatását tulajdonképpen nem nagyon végezte senki. Az elmúlt tíz évben Siklósi Gyula volt az, aki a térképes adatokat, és a metszetek ábrázolásai t összeszerkesztve egy térképre, elkezdte a város falak módszeres kutatását ott, ahol erre a beruházások kapcsán lehetőség adódott. Ennek eredményét ebben az évben publikálta. Térképes összesítőjéből is világos, és ez eddig is köztudott volt, hogy a korai városfal a romkert területén a Mátyás sírkápolnához megy mind északi mind déli irányból. Ezt onnét is tudhattuk, hogy Mátyás király a szentistváni templom bővítése kapcsán lebontatta a városfalat, hogy az ő általa tervezett szentély elférjen ezen a területen. A tavalyi ásatáskor kiderült, hogy ez a fal a föld alatt - kiszedett állapotban - folytatódik. Ebből az derült ki, hogy ez a fal megegyezik azokkal a falakkal, amelyeket Siklósi Gyula korábban ettől déli irányban talált meg, és a korai városfalnak tulajdonképpen a folytatását jelzi. A falnak három építési periódusát tudtuk elkülöníteni , de sem a rétegtani viszonyok, sem a mellette előkerülő kerámia eleme famelyik egy az egyben XV

111-X

IX. századi) nem ad lehetőséget arra, hogy a három periódust pontosan datálni tudjuk. A fal megépülésének kora is kérdéses: hogy egy időben épült-e meg a városfallal, vagy már korábban is a prépostsági telket határoló fal lehetett eredetileg. Mátyás uralkodása alatt egy szakaszát elbontották, s 1601-1602-ben, amikor megépül a mai püspökség kertjének hátoldalán lévő zártfal szakasz és a félig kiugró kolostorbástya, egy másik része is eltűnt. (Fülöp Gyula kiegészítése) Összegzésképpen: A közvetlen környezethez, a kisugárzó területhez tartozik a nagyon kevesek által ismert ős Fehérvár vendéglője. A pincéjében lévő oszlop - ami a tihanyi altemplom oszloprendjéhez hasonlít - feltételezi, hogy egy kis kápolna maradványa. Jobb állapotban maradt meg a ciszter templommal szemben lévő utcában - tarnaszentmáriai alaprajzzal rendelkező - Szent Kereszt tiszteletére szentelt templom. A prépostság egykori épületét a püspökség jóvoltából 1979-ben egy kis szakaszon meg lehetett kutatni.