Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

I. szekció - Kralovánszky Alán: A középkori Nagyboldogasszony bazilika feltárásának legújabb eredményei

megmaradt a déli oldalon. Ugyancsak ebből került elő másodlagosan két XII. századi faragvány. Az oltárra vonatkozóan csak egyetlen támpont1 ehetőség kínálkozik: Henszlmann már egyszer föltárta, s tavaly újból feltártunk egy három lépcsőfokkal rendelkező, és a legkorábbi járószinthez igazodó egységet, melyet nem lehetetlen párhuzamba állítani a III. Béla korában történt Szent László avatással, tehát esetleg egy Szent László tiszteletére szentelt oltár alapozását lehet felfedezni hipotetikus szinten. Ami a bazilikán belüli építkezések vertikalitását illeti: Rendkívül bonyolult, mert több rétegben volt megfigyelhető járószint. Biztosan két stabil, állandó szint fogható meg, egyik az ún. kora-Árpád kori (nevezzük Szent István kori járószintnek), ami keménymészkő díszes, többletként márványmozaikkal díszítve, és fölötte 46 cm-rel az a piszkei vörösmészkő szint, amelyet helyenként - eltérő feloldási lehetőségek miatt általam török korinak tartott - téglaborítással egészítenek ki. A szószék melletti padlómozaiknál is jól látható a 46-48 cm-es szintkülönbség. A tavalyi feltárás során került arra lehetőség, hogy további, finomítottabb megfigyelést lehessen tenni az ún. Szent István kultuszhely északi oldalán. Törött állapotban lehetett megtalálni azokat a fehérmárvány téglalap alaprajzú, ill. rombikus, azt kiegészítő háromszögletű töredékeket, amelyek - úgy tűnik - fokozatosan élnek tovább az évszázadok folyamán, a gótikában végig. A kultuszhelyen kívül és belül lévő szintadatok alapján egyértelműen lehetett ezt a keménymészkóréteget összefüggésbe hozni az István kori járószinttel. A kultuszhely déli oldalán került elő ugyancsak ez a fehérmészkő, és közvetlen mellette a fehérmárványos padlómozaik. A túlsó oldalon figyeltünk fel egy vöröstégiárá, amelyik az 1938-ban kialakított kő-klingert kő társsor anyaga, bizonyítván azt, hogy ez ismert volt a '38-as feltárásnál. Dercsényi Dezső utalt is arra, hogy valahol a VI.,VII. pillérsáv között kerültek elő rekonstruál hat at 1 an díszítésű padlómozaikok, s ezzel hitelesíteni lehetett a Dercsényi ill. a Lux-féle feltárás adatát. Bonyolulttá teszi a kérdést (és pillanatnyilag feloldási lehetőséget nem találok), hogy az István-féle kultuszhely külső peremköve alatt, amelynél a fehér keménymészkő és padlómozaikos szint van, egy terazzo padlószintet találtunk (3 cm-rel fölötte). Újabb adat került elő tavaly, mikoris egy fehérmárvány köríves darab vált ismertté. Ennek a körívét visszaszerkesztve most már nemcsak rombikus és kvadrotikus padlómozaikokra gondolhatunk mint belső díszítőelemre, hanem a körre is, és a rekonstruált sugár egy királyi lába 31,26 cm-rel felel meg. Egy térképen annak a 15 országból származó királynőnek a származási helyét rögzítették, akiket ebben a bazilikában eskettek össze leendő férjükkel, illetve koronázták meg Magyarország királynéjává. A térkép a magyar uralkodók eltemetési helyét is rögzíti: mintegy egyharmada esik Fehérvár királyi bazilikába. Engel kolléga úr újra kontrollálta az írásos forrásokat, és megerősítette, ill. módosította a korábbi, történészek által kialakított véleményt, úgyhogy azok ma már bizonyosnak vehetők mint történeti források, bővítve az egyházi és világi főurakkal, amelyek közül talán egyike a legfontosabbaknak 1611-ben spalatoi