Évezredek építészeti öröksége (A 15. Országos Műemléki Konferencia Budapest, 1989)

I. szekció - Hajnóczi Gyula: Római emlékek védelme Magyarországon

A munka gazdasági nehézségek következtében abbamaradt, de amit a mozaikok védelmére elindított, az szerintem korrekt, hiszen ő is a külső környezet adottságaihoz igazodott. Nagyon szép azután a mindenki által megcsodált nagy bazalt­köves útvonal helyreállítása, amit szintén Vladár Ágnes csinált: Azokat a foltokat, amelyek olyan furcsa sebhelyként érvényesültek, körtárcsákkal helyettesítette. Az összkép alapján ez is és az Iseum is szerencsés megoldásnak bizonyult. Visszatérve egy kicsit Szombathelyre: A későbbiekben a Qui­rinus bazilikára készített tervekbe viszont egy olyan apparátust vittek be, ami nagyon szellemes, és önmagában szép megoldás, de ami ennek a romkertnek az eredeti, sajátos, szinte ünnepélyes at­moszféráját egész másfajta asszociációk irányába tereli. Csináltak a németek is - egy fürdő fölé -'egy isteni modern szer­kezetet, de ott valahogy ez öncélúvá vált, szinte azt az érzést kelti, hogy "lám milyen klassz emberek vagyunk, mert ennyi pénzt tudunk áldozni egy rom megőrzésére". És ez az állandó konfliktus, az állandó probléma. Szerintem mindig az eredeti folytatását kell valamiféleképpen to­vábbvinni - alázattal -, még akkor is, ha az tele van kompro­misszummal és ellentmondással. És most vegyük sorra egy külön csoport, maguknak a régészek­nek a munkáit. Azokéit, akik műemlékvédelmi igényekkel léptek fel. Mert - járván a külföldet - divatossá lett, hogy építész nélkül dolgozzanak, mondván: jó, jó építész, de ez mi magunk is meg tud­juk oldani. Kétségtelen, megoldható, de azért sokszor elég komplex feladatot jelent egy-egy helyreállítás. Mócsi András menedzselte a tokodi vár helyreállítását, ahol a kapuk kváder-rendjét - sommásan - sávozott műanyag vagy műkő kiegészítéssel oldották meg. Nem vonatkozik ez Soproni Sándor példájára, aki nem szor­galmazott rekonstrukciót, hanem korrekten állíttatta helyre az egyik legszebb természeti fekvésű római kori objektumunkat, a Sibrik dombon lévő kései római erődöt. Mint kuriozitást említsük meg - azt hiszem, sokan nem is ismerik, nem is tudnak róla - a szentendrei Skanzen területén elő­került - Pannónia legnagyobb - villa alaprajzát. Topán Judit me­nedzseli és irányítja ezeket a helyreállítási munkákat külföldi egyetemisták részvétel ével.Ez olyan neves akcióvá vált, hogy foly­tatni kellene a hagyományt, hiszen nagyon szép eredményeket lehet vele elérni. E csoportba tartozik Redő Ferencnek a borostyánkő út mel­letti zalalövői beszálló vendéglőjének a helyreállítása, mely tu­lajdonképpen szintén csak romkonzerválás és állagmegóvás. Fülep Ferenc nevéhez fűződik egy nagyon érdekes és különböző megoldások között rangos helyen álló helyreállítása, a pécsi óke­resztény sírkápolna megoldása, amely gyakorlatilag a modern tech­nika eszközeinek mindenét bevetette, hogy az itt lévő falfestmé­nyeket és az egész épületmaradványt megőrizze, úgyhogy dilatál­tatták az egész épületet. Óbuda régészeti feltárása (a centrum és a Castrum régészeti feltárása) tudjuk, milyen heroikus küzdelmet kívánt régészeinktől, aminek azután, ha minden föllelt objektum didaktikai bemutatását nem is sikerült realizálni (már megvan a terve továbbiaknak is), az lett az eredménye, hogy egy unicum született meg a Flórián téri

Next

/
Thumbnails
Contents