Icomos híradó különszám (A 37. Egri Nyári Egyetem előadásai 2007 Eger, 2007)

A helyi háziorvos tulajdonában lévő emeletes barlanglakás Mezőkövesd Mezőkövesd a középkortól a kiváltságos mezővárosok sorába tartozott, amit a török hódoltság korában is megőrzött. Kedvező földrajzi fekvése, a városi kiváltságok megléte egy szűkebb terület gazdasági, kereskedelmi és kulturális központjává tette. Az 1850-es évektől járási székhely, 1887-ben viszont elveszítette mezővárosi státusát, nagyközséggé minősítették. A híres mezőkövesdi matyó népművészet a 19. század végén formálódott ki. A népművészet a summásság mellett - fokozatosan vált kiegészítő megélhetési forrássá. A 20. század elejétől az ország különböző részein is egyre ismertebbé és keresettebbé váltak a híres mezőkövesdi hímzések. A hímző asszonyok közül Kis Jankó Bori volt a legismertebb. Hadas településrész: A város településszerkezete kétbeltelkes, halmaz szerkezetű, ún. hadas település. Jellemzője, hogy a külön telken élő, ugyanazon rokonsághoz, hadhoz tartozók a faluban megszálltak egy területet, ott árokkal, vízmosásokkal és egyéb természetes határral elhatárolták magukat egymástól. Az ilyen területen belül a szaporodó had rendszertelenül épített, ebből eredt a sok zsákutca, kutyaszorító, köz, ami olyan rendszertelenné teszi a települést. A zugok, szegek lakói tehát ősi soron rokonok. A szűk portákon szoba - konyha - kamra beosztású vályogfalú, oromfalas, nyeregtetős nádfedeles épületek állnak. Helyreállított és tájházként, emlékházként bemutatható épületek a Kis Jankó Bori u.12; 13; 21; 22; 34. valamint a Mogyoró köz 4; 19. és a Honvéd u. 5; 17. A Mezőgazdasági Gépek Múzeumának gyűjteménye: a Magyarországon egyedülálló gyűjtemény alapjait Hajdú Ráfis János és felesége Bakos Mária vetette meg. 1979-ben közel félszáz erőgépet és félezer díszes kovácsoltvas munkát ajánlottak fel az államnak. Ma már a 2685m

2 alapterületű múzeumban mintegy 2600 db tárgy látható a környezetbe illő épületekben. Látványos kiállítások sorával, 100 esztendősnél is idősebb működő gépeivel olyan hangulatot áraszt, mint egy szabadtéri múzeum. A gyűjtemény törzsanyagát 160 gőzüzemű és robbanómotoros erőgép, 100 mezőgazdasági gép, 50 eszköz és számos gépalkatrész, kovácsoltvas tárgy alkotja. Külön figyelmet érdemel a kiállítótérként használt mezőkövesdi porta, ahol a 19. századi tüzelősói és a 20. század eleji magtár és kisebb ólak engednek betekintést a hagyományos paraszti gazdálkodás környezetébe. Tüzelősói: az istálló archaikus változata, a kétbeltelkes települések egyik sajátos építménye volt az állattartásra szolgáló kertben - a tüzelőeszköz révén télen is