Icomos híradó különszám (A 37. Egri Nyári Egyetem előadásai 2007 Eger, 2007)

alkalmassá vált hosszabb emberi tartózkodásra. Mezőcsát Régi magyar község, neve Csát személynévből eredeztethető. Viszontagságos története a középkorba nyúlik vissza, amikor királyi birtok volt. Az első írásos emlék 1225-ből származik. Később Bors ispán kezébe került, majd halála után a borsmonostori apátságra szállt. Ekkor Mezőcsát két faluból állt: Szabadcsátból és Lakcsátból. A muhi csata után Csát megváltozott. A tatárjárás során a település elpusztult Az 1330-as években újra említik. A török időkben az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett. 1686-ban a császári csapatok felégették. Halmazfalu jellegét a város központja még ma is őrzi. Újjáépítése után sokat fejlődött, és ismét központ lett. 1698. szeptember 25-én I. Lipót két vásártartási jogot adott a mezővárosnak, a nemeseknek pedig vámszedő jogot. A kuruckori csatározásokat követő békés időszak fellendülést hozott a városnak. Kereskedelmi központ lett, egyre nőtt a kézműiparosok száma. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848/49-es szabadságharc után tovább fejlődött. Egy sor közigazgatási intézménynek adott helyet, 1883-tól járási székhely lett. 1906-ban megépült a Nyékládháza - Mezőcsát vasútvonal, ami Miskolccal kapcsolta össze. 1982-ben elveszítette a járási székhely rangját, és helyét több szerepkörben is Tiszaújváros vette át. A település ennek ellenére dinamikusan fejlődik, 1991-től visszakapta régi városi rangját is. Mátyás U.37: a vályogfalú épületet Nagy Tamás építette 1883-ban. Kialakításában téglából rakott boltíves, tornácos, kisfüstlukas, kontyolt nyeregtetős épület. Alaprajzában szoba-konyha, kisszoba-kamra kialakítású. Az építtető örökösei, Juhász László és felesége magántájházként üzemeltetik a lakóházat. Zsinagóga: először 1814-es kimutatásban találkozunk zsidó betelepülőkkel a városban. A közösség gyarapodásának csúcsa a zsidó emancipáció idejére tehető. A betelepült családok új környezetükben is gyakorolták hitüket. A mai zsinagógának két elődje is létezett. Az első tűzvész áldozata lett, a második átalakítására a közösség létszámának növekedése miatt került sor, és ekkor építették föl a ma is álló zsinagógát 1880-ban. A mezőcsáti rabbik az egész ország szellemi életében iránymutatóak voltak. Legkiemelkedőbb Jakab Tannenbaum 1869-73 között gondozta a mezőcsáti gyülekezetet. Kacs A legrégibb falvaink közé tartozik, Anonymus szerint a honfoglaláskor Árpád itt adott szállásbirtokot Ósádi (Öcsöd) vezérnek. így fia, Örsúr nemzetsége a vidék (a történelmi Borsod vármegye) legrégibb birtokosa volt. Monostorát, amely valószínűleg a tatárjárás előtt épült, az oklevelek 1248-ban említik először. 1317 körül a kolostor pálos perjelséggé alakult át. A község határában emelkedő Vár-hegyoldalon föllelhető alapfalak föltételezhetően az Örsúr nemzetség XIII. századi várának maradványai. A vár további sorsáról nincsenek adatok. 1549-ben Serédi Gáspár és Balassa Zsigmond seregei földúlták Kacsot. A következő évtizedben a falut a török pusztította, rövid időre elnéptelenedett. A település természeti környezete nemcsak szép, de különös értéke a hazánkban őshonosként csak itt élő magyar tölgy. A kácsi vízfő 14 meleg és langyos (14-24 C°) forrását ősidők óta használták.