Icomos híradó különszám (A 37. Egri Nyári Egyetem előadásai 2007 Eger, 2007)

tömegek ismereteinek területén lehet-e, van-e további feladatuk. Tisztelt Hallgatóim, kedves Kolléganők, Kollégák! A címben szereplő három szakmai fogalmon túl természetesen nagyon sok másról is lehetne kellene! - itt szót ejteni, eszmét cserélni. Gondoljunk csak olyasmire, mint: a műemlék és környezete, vagy az emlékek és az életminőség összefüggései, a műemlék és a cselekvő állampolgáriság feladatai-lehetőségei, és nagyon sok más téma. Biztos vagyok abban, hogy az Önök előtt álló napok eseményei és az előadások minderre nagyon sok alkalmat fognak kínálni. Éljenek a kiváló lehetőségei! Mindehhez sok kedvet és örömet kívánok Önöknek oq^vpo o^j>vpo <^J^o Mezős Tamás Műemlékek közvetlen és közvetett hasznosítása - elvek, lehetőségek, korlátok A műemlékvédelem csapatmunka. A helyreállítások folyamatában fontos szerepet játszik a hatóság, az Örökségvédelmi Hivatal, de természetesen az együttműködők között tudhatjuk a tulajdonosokat, az építtetőket, a befektetőket, vagyis azokat, akik a mai élet kihívásainak megfelelő funkciót szeretnének adni a műemléknek, és azokat is, akik kreatív építészeti gondolataikkal megtervezik, valamint azok, akik meg valósítják az elképzeléseket. Az együttműködők sorából nem hagyhatjuk ki a területért felelős szervezeteket, az önkormányzatokat, valamint a társadalmat, és az azt képviselő civil szervezeteket. Minden nehézség nélkül kimutatható, hogy a felfogásban létező hangsúlyeltolódások, vagy akár nézeteltérések feloldása, a közös nevező megtalálása az a feladat, amelyben az együttműködő feleknek fenntartás nélkül egyet kell érteniük. Ebben a körben talán nem szorul külön magyarázatra, hogy milyen gyakran merül fel, illetve merülhet fel az új, néha egészen más jellegű funkció megtalálásának szükségessége, illetve nagyon gyakran a nehézsége. Elég, ha egy használaton kívüli ipari épületre gondolunk, hiszen ott, az esetek többségében, csak funkcióváltással biztosíthatjuk azokat a feltételeket, amelyekkel esélyt adhatunk az épületnek a megmaradásra. Azt, hogy a funkció biztosítása és a használhatóság mennyire fontos szempont, két építészetelméletből vett idézettel szeretném igazolni. Az első Vitruviustól származik, aki azt mondja, hogy "... mindezek (tudniillik az épületek) pedig akként épüljenek meg, hogy gondoljunk a firmitas, utilitas venustas elvére". Az idézetből a célszerűség elvét kell kiemelnem. A célszerűség elve pedig akkor valósul meg, mondta az antik auktor, ha a helyiségek diszpozíciója kifogástalanul és akadálytalanul biztosítja használatukat. Meggyőződésem szerint a használhatóság szükségessége már 2000 évvel ezelőtt is a szakma evidenciája volt. Történeti példákat elemezve, ez egyértelműen bizonyítható is. Alberti sokkal egyszerűbben fogalmaz. Ő azt mondja, az épületről, hogy szükséges, hogy kielégítse a szükséget. Ezek az evidenciák a megőrzésre érdemes épületek esetében nem mindig egyértelműek. Ezért lehet fontos az építész szerepe a folyamatban, mert történeti tudása és az épület adottságainak ismeretében ő képes kapcsolatot teremteni az építtető és az épület között. Más szavakkal; az igények és a lehetőségek között. Ez nagyon lényeges, mert az épület az, aki - és itt nem véletlenül személyesítem meg - képes arra, hogy bizonyos szükségleteket kielégítsen. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezt észrevegyük, és ennek kiteljesítésében segítsünk. Természetesen a funkció, az épület használhatósága elődleges szempont a helyreállítás folyamatában, de számunkra ezen kívül is több érték-kategória definiálható a műemléki érték meghatározásakor. Ezek között materiális és immateriális értékalkotók egyaránt előfordulnak. Valószínűleg a materiális értékek megőrzése az egyszerűbb feladat. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy éppen az anyagi értékek megőrzése területén kell a legtöbb kompromisszumot megkötnünk. Az immateriális műemléki értékek hierarchikus bonyolultságát Budapest példáján szeretném illusztrálni. Mindannyian tudjuk, hogy a főváros esetében az értékválasztás mennyire aktuális kérdés és milyen sokszor válik konfliktusok forrásává. Számomra az értékalkotók nem csak egy adott épületen jelenhetnek meg, hanem az a települési környezet is