Icomos híradó különszám (A 37. Egri Nyári Egyetem előadásai 2007 Eger, 2007)

Kedves Olvasó! Mint tudják, a szervezők és az együttműködő partnerek döntése értelmében 2007-ben már Román András Műemlékvédelmi Nyári Egyetem, Eger elnevezéssel zajlott a nagy múltú rendezvény. A részletekről híradónk 2007. augusztusi számában olvashattak. Akik követték a nyári egyetem történetét, azok bizonyára emlékeznek, hogy 2001-ig minden évben elkészült a nyári egyetem előadásait tartalmazó kötet. Sajnos ez a folyamat akkor, rajtunk kívül álló okokból megszakadt. Azóta nem készült hangfelvétel az előadásokról. így tehát amikor a hallgatók az előadások megjelentetését kérték, csak azt Ígérhettem, hogy a megtisztelő kérésnek megfelelően megpróbálok „valamit" tenni. Ennek a „valaminek" az eredménye ez a különszám, amely az elhangzott előadások kilencvenöt százalékának, a hallgatói kiselőadások felének összefoglalóján kívül, az önkéntes hallgatói team-munka, az egynapos tanulmányút programjának leírását, valamint a záró esten elhangzott Toldi parafrázist is tartalmazza (idő hiányában sajnos az idegen nyelven elhangzott előadások fordítása nélkül). Köszönöm mindenkinek az önként vállalt plusz munkát! Kovács Erzsébet Ágostházi László Memlékvédelem - Műemlékgondozás Műemlékhelyreállítás A 2007. évi Műemlékvédelmi Nyári Egyetem szervezőinek - a TTT Bugát Pál Egyesületnek és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának - illetékeseitől „készen kaptam" előadásom címét, ám ugyanakkor szabad kezet is adtak a tekintetben, hogy a címben meghatározott szakmai fogalmakat milyen tartalommal töltöm fel. Az idei nyári egyetem deklaráltan „az egyes emlékek védelmével kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket" kívánta vizsgálódás tárgyává tenni. A megadott három fogalomba lényegében a műemlékvédelem teljes spektrumát bele kell érteni - mindezt tárgyalni nyilvánvalóan képtelenség. így tehát azt gondoltam, hogy egy kicsit „visszájáról" fogom fel a témákat s megpróbálom inkább a fogalmak mögött fellelhető, de általában kevésbé tárgyalt elemeket sorra venni. Műemlékvédelem Magyarországon e fogalomnak immár sok évtizedes, elfogadottan értelmezett tartalmú múltja van. Társadalmunk e témára érzékeny része, s a szakemberek egyaránt úgy gondolják, hogy a speciális szempontok alapján műemlékké nyilvánított épületeket építményeket, illetve azok maradványait különleges „bánásmód" illeti meg. E „bánásmód" keretében igyekezni kell az értéket képviselő adottságokat megőrizni. Ez a megőrzés összetett folyamat, amelyben a m űem lékes sza kern bereknek, resta u rátorokna k, az illetékes hatóságoknak, az építőknek, de az épület „használóinak" - végül is jóformán a társadalom egészének - különleges szerepe van. A műemlékvédelem tehát elsősorban nemzeti ügy, de ezen keresztül kontinentális, sőt globális jelentősége is van. A globalitásnak kiemelkedő szerepe van abban, hogy a műemlékvédelem fogalma mely tartalmában a XIX. szd. utolsó évtizedéig tekint vissza Magyarországon - az elmúlt mintegy 15-20 év során sok új vonással gazdagodott. Egyre-másra találkozunk az „örökségvédelem" az „épített örökség védelme" szóhasználattal, mely a nyugat európai országokban jóformán napi fogalomként fordul elő. Az elmúlt évek során számtalan más új fogalommal is meg kellett barátkoznunk, gondoljunk csak az „integrált védelem"-re. Mindezzel kapcsolatban felmerülhet az a gondolat is, hogy akkor melyik mit takar, vagy akár az is, hogy az egyik talán elavult, a másik meg „korszerű"? Ha mindez így van, akkor melyiknek van igaza? Nos, én úgy gondolom, hogy mindkét álláspontnak igazsága van, de nem szabad a kettőt összekeverni. Mást takar a korábban meghonosodott "műemlékvédelem" elnevezés, s ismét mást az utóbbi időben közhasznúvá vált örökségvédelem, illetve az építettörökség védelme" szóhasználat. Azt hiszem, hogy ez az alkalom nem arra való, hogy a fogalmak részletes magyarázatára, tisztázására tegyünk kísérletet, de a jelenlevők sem tájékozatlanok műemlékvédelmi kérdésekben. így pusztán utalni szeretnék arra, hogy a