A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - ÁGOSTHÁZI László: Szántódpuszta, egy barokk mezőgazdasági nagyüzem

elhelyezésére, a hajdani konyhákból szép étkező-nappali helyiség jöhetett létre, igényesen megoldott főzőhellyel. A pusztán szétszórva álló négy hajdani cselédházban ilyen módon összesen 16 apartman volt kialakítható, saját kicsi előkerttel, terasszal. Minden ilyen új lakóegység tartotta az egykori cselédlakás határait. - Egyetlen cselédház, az 1880-ban épült, minden helyiségében boltozott térlefedésű, kéttraktusos épület bizonyult olyan igényes adottságúnak, hogy abban afféle helytörténeti kiállítás kapott helyet. így egyik egysége cselédlakásként van berendezve, eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal, konyhai edényekkel. A további három lakásegység a pusztai gazdálkodás, a balatoni halászat, a szántódi rév, a szomszédos Endréd vert csipkéi s a Szántódon egy ideig bérlőként élő Pálóczi Horváth Ádám irodalmi tevékenységének relikviáival van berendezve. A pusztán két hatalmas istálló épült 1840-42-ben, mindkettő oszlopokkal gyámolított, szépen boltozott belső terekkel. Később mindkettőt toldották-bővítették: az egyikből L-alakú impozáns épület lett, a másik kereszt alakúvá vált. A helyreállítás mindkét épület esetében az eredeti rendeltetésre irányult: ma szarvasmarhákat és sportlovakat tartanak bennük. A kereszt alakú istálló egyik szárnyában eszpresszó van berendezve - az ún. Lovas presszó - melyből hatalmas üvegezett felületen át az istállóba van bepillantás. Az állattartás épületei közül a cselédházakhoz tartozott disznó- és tyúkólakat is helyreállítottuk. Sajnos mai szerepük csupán demonstratív, bár némelyikben esetenként pulykát, gyöngytyúkot, kecskét tartanak. Nincsen állandó rendeltetése sem az egykori sertéshizlaldának, sem a birkahodálynak, bár az utóbbiban időnként tartanak állatokat. A terménytárolás épületei is csak részben tudták megtartani eredeti funkciójukat. Ezek közül kiemelkedő az impozáns belső terű, kettős T alaprajzú, nagyon szépen boltozott hajdani urasági borospince, mely 1820ban nyerte el mai formáját. (Érdemes megemlíteni, hogy összes alapterülete közel 1200 m

2-es és 1500 hektoliter bor befogadására alkalmas!) Ma is bortárolásra-kezelésre használják, amit nem zavar az, hogy az egyik pinceág egy szakasza üvegfallal le van rekesztve, ahol borozó működik. - A hajdani magtár nem tudta megőrizni funkcióját: ma népművészeti-néprajzi kiállításnak ad helyet. - A lábaspajtában időszakos kiállításokat szoktak tartani. - A kettős tárolóterű, középfolyosós, hatalmas kukoricagórénak nem lehetett más rendeltetést találni. Üresen áll, bár pillérei között lovaskocsikat, szánokat, stb. tárolnak kiállítás szerűen. - Az apró. a cselédlakásokhoz tartozott vermek szintén helyre vannak állítva, de persze ezek is üresen állnak. A hajdani műhely épületek helyreállítás után a puszta mai karbantartását szolgálják. Köztük a hajdani kádárműhely érdekes új rendeltetést kapott: nagyon látványos balatoni aquarium működik benne. Tudomásom szerint az egyetlen, amely bemutatja a tó vizi élővilágát. - Egy másik műhelyépület - a kastéllyal szemben fekvő - szintén alaposan átalakult: egyik végében étterem jött létre a hozzá épített konyhaépülettel, a többi részében népművészeti bolt és nyilvános WC van. Ezek a szolgáltatások a puszta mai „központját", a korlátozás nélkül megközelíthető területét veszik körül. Ez a rész mintegy fogadja a látogatókat. Egy itt álló kisebb épületben információs irodák találhatók. A főépület természetesen a „kastély", az egykori urasági, tiszttartói lak, amelynek magja, legősibb része még a 18. század elején épült, majd többszörös bővítéssel vált a ma látható formájúvá. Belső korszerűsítéssel itt kaptak helyet a puszta igazgatóságának irodái, a tanácskozó- és kiállítótermek (a pincében is állandó kiállítás látható), vendégszoba, valamint egy szolgálati lakás. A puszta leghangulatosabb épülete a hajdani csárda, mely még 1716-ban épült a Siófok-Nagykanizsa postaút állomása, lóváltó, helye céljából. E célra az 1840-es évek közepéig szolgált, majd az 1865-ben megépült vasútvonal következtében a postakocsi járatok véglegesen megszűntek. A csárdaépület nagyon sok utólagos hozzáépítés, módosítás torzító .rabságából" kellett kiszabadítani s a kutatások eredményei alapján eredeti íves-árkádos-tornácos formájában helyreállítani. Ma nagyon jó vendéglő működik benne, pincéjében borozóval.