A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - ÁGOSTHÁZI László: Szántódpuszta, egy barokk mezőgazdasági nagyüzem

Még 1735-ben, Grasso Vilibald apát rendelkezésére emelték a kápolnát a puszta fölé magasodó dombon. Bővítése, tornya megépítése után Szent Jakab tiszteletére 1821-ben szentelték újra. Lényegében e formáját megőrizve történtjelenkori helyreállítása és újraszentelése 1981-ben, 160 évvel az előző után. ÖSSZEFOGLALÁS Szántódpuszta hosszú évszázadokig mintegy csendben élt. Egyedül a bencés rend tihanyi apátságának volt fontos ez a birtok, hisz megélhetésük-működésük egyik biztosítéka, háttere volt. A puszta a polgári élet számára nem bírt jelentőséggel, talán csak az Illyés Gyulák, Sinka Istvánok, Erdélyi Józsefek fordultak a „puszták népe" felé, mert ők a maguk sorsán tanulták meg értékelni életüket. A mezőgazdaság ugyan meghatározó volt országunk gazdasági életében, épített értékeinek felfedezése szinte napjainkig váratott magára. A megőrzés, a védelem szinte még máig sem vált valóságos, következetes folyamattá. Szántódpuszta e tekintetben szinte szimbolikus, de feltétlenül példaértékű, több szempontból is: -igen korán, már 1960-ban „fel volt fedezve" s megindult a következetes, szívós harc megmentéséért, nem is eredménytelenül - Somogy megye vezetői már 1961-ben kezdeményezték ennek a mezőgazdasági építészeti együttesnek a védelmét - a megőrzés feltételeinek biztosítása olyan funkcióváltással volt megoldható, amely a terület és környezete adottságaira támaszkodik hosszú távú életet biztosít és főleg: megőrzi az épületek jellegét, felszínre hozza építészeti értékeiket - az épületek helyreállítása a műemlékvédelemben kialakult feltételek és módszerek alkalmazásával történt, a mezőgazdasági építészet emlékei esetében először. Szántódpuszta az e rövid összefoglalásban elmondhatókon kívül még nagyon sok példaértékű tanulsággal szolgálhat. Fontos volna, hogy a magyar mezőgazdasági építészet gazdag öröksége sorsában e tanulságok minél erőteljesebben hasznosuljanak. Talán nem rossz ez a példa, amit itt követésre megfelelőnek találhatunk, hiszen Szántódpuszta a helyreállítások színvonalának, szellemiségének elismeréseként 1986-ban Építészeti Nívódíj miniszteri kitüntetésben, 1994-ben pedig Europa Nostra díjban részesült. JEGYZETEK (1) Figyelemre méltó adatokat és fejtegetéseket tartalmaznak az alábbi kötetek: Cs. Dobrovits Dorottya: Majorsági építkezés a 18. sz.-i Magyarországon (Bp. 1983) Kotsis Endre: A mezőgazdaság és a falu építészete (Bp. 1942) Tomory László: Mezőgazdasági építészet (Bp. 1978) Bugár-Mészáros Károly: Mezőhegyes. Műemlékek. (TKM Kiskönyvtára 193. sz. 1985) Zólyomi József: A Mailáth uradalom cselédeinek lakáskultúrája a két világháború között (Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1978) Pusztainé Madár Ilona: Uradalmi cselédek Békés megyében (Békéscsaba, 1982) (2) Szántódpuszta építészettörténetének legfontosabb adatait, eseményeit foglalja össze: Ágostházi László-Boross Marietta: Szántódpuszta építéstörténete (Szántódi Füzetek X. SIOTUR kiadása, 1985) (3) A puszta történetének, helytörténetének, néprajzának, irodalmának megismerésére haszonnal lehet forgatni a Szántódi Füzetek eddig megjelent 13 kötetét. (4) Magyar Közlöny 1977.89. sz.