A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - SEBESTYÉN József: Szász és székely erődített templomok Erdélyben

lebontották, a hajó két végéhez védó'tornyokat építettek, s a templom köré szabályos, négyszögű, sarkain átlósan álló tornyokkal erősített várfalat emeltek. Az erősséget 1647-ben még bővítették. A Székelyföld, s a Királyföld határán, a Homoród mentén található Draas/Homoróddaróc. Három-hajós, bazilikális elrendezésű temploma a XIII. században épült s a már emlegetett kerci ciszterci rendi építőknek bizonyíthatóan közük van felépültéhez. Alaprajzát illetően, középen álló, nyugati tornyával a szászsebesi (Mühlbach) románkori, templom analógiájának tekinthető. Átalakítását, s külső védőtornyokkal tagolt, szabálytalan sokszögű várfalának kiépítését 1494 táján végezték. Ekkor bontották le a templom mellékhajóit, s építettek védelmi emeletet a szentély fölé. Az ó-olasz bástya formájú védőtornya 1650-ben készült. Festői szépségűek a XV. században emelt, s a XVI. század folyamán erődített Eibesdorf/Szászivánfalva, s Baassen/Felsőbajom templomerődjei. A szász erődtemplomok jellegzetessége a templomépületre épített különböző típusú, formájú szuroköntó's, lőréses védelmi emelet megléte. Készültek helyenként faszerkezettel, mint a hégeni, de legtöbb esetben szilárd falazattal, mely a támpillérekre és/vagy a lépcsős konzolokra támaszkodó boltíveken áll, mint a miklóstelki. Ilyen a Keisd/Szászkézd falu központjában a főút mentén álló templom is. Nevezetes építmények Birthalm/Berethalom, az 1600-tól evangélikus püspöki székhely és Meschen/Muzsna monumentális templomerősségei. Gazdag műrészletekkel bíró későgótikus templomaik az erdélyi gótika jelentős művészeti emlékei. A berethalmi, Szűz Máriának szentelt templomot a XIV-XV. század folyamán építették. A háromhajós csarnoktérhez nyújtott, sokszögzáródású szentély csatlakozik. A terek hálóboltozatosak, s a szentélyt szuroköntő nélküli védőfolyosó koronázza. A templomot övező, vakárkádos, helyenként szuroköntős, kettős védőgyűrű a XV-XVI. század fordulója táján készült. A belső védőfalon belül a Királyföldön ritkaságszámba menően egy fa harangláb áll. Az innen nem messze eső Szászmuzsna temploma szintén jelentős, későgótikus emlék. A templom nyugati tornya, s a körítőfalba illesztett egykori kápolna maradványa még XIV. századi. A későgótikus hálóboltozattal fedett háromhajós csanoktemplom 1491 és 1498 között épült. A díszes sekrestyeajtó kőkeretén Andreas Lapicida, a szebeni András mester monogramja olvasható. A hálóboltozat fölé szuroköntős, lőréses védelmi emelet épült a XVI. században. A templom erődítését 1520 után kezdték el, amelynek során négy, külső védőtornnyal tagolt, kettős falat emeltek. Végezetül a sok szász emlék közül a csicsóholdvilágit (Abstdort) templomát a XIV században építették. A templom köré húzott XVI. századi ovális alakú várfal a kaputoronnyal jól illusztrálja azt a tömegformát, mely az ugyancsak a XVI. századra tehető székely erődtemplomok nagy csoportját jellemezte első kiépülésük idején. Bár az egyre gyakoribbá váló török, tatár betörések ugyanúgy érintették a határvidéken élő székelységet is, az erősségek építésébe, templomaik erődítésébe mégis későbben fogtak. Ez a késlekedés több okra is visszavezethető. A már említett nemesi szabadságjogok fejében kötelező katonai szolgálat személyenként jelentős anyagi terheket rótt a székelységre. Okként említhetjük még jellegzetes harcmodorukat is, melyet a színlelt menekülést követő villámgyors, váratlan támadás taktikája jellemzett. A székely családoknak hadrafogott férfitagjaik kényszerű távollétében kellett önfenntartásukról gondoskodniuk és a szűkös anyagiakkal is magyarázható, hogy a XV. században a falvak lakói inkább a Székelyföld nagy részét beborító, s átláthatatlannak tűnő, sűrű erdőségekbe való menekülést választották, mintsem a fegyverforgató családtagok távollétében amúgy is nehezen védhető várfalak nyújtotta bizonytalan oltalmat. Számos hely ismert a mai napig, ahol az emberek támadás esetén meghúzódhattak. Ilyen menedéket nyújtó helyekként említhetők többek között a Vargyas patak menti barlang, vagy a Székelyudvarhely feletti Budvár és Rez sziklás oldalának üregei. Jellemző tény, hogy Marosvásárhely lakosainak egy része még a XVII. század elején is ellenezte a templom körüli erősség építését, mert veszély esetén biztosabbnak vélte a menekülést. Ugyanakkor éppen kiváltságaik védelmében megtettek mindent, hogy rajtuk vár ne épülhessen, s ha elvétve mégis épült, az kizárólag fejedelmi utasításra történt, mint amilyen a székely közösség megregulázására emelt Székely