A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - SEBESTYÉN József: Szász és székely erődített templomok Erdélyben

Támadt és Székely Bánja nevú'ek Székelyudvarhelyen, illetve a háromszéki Várhegyen. Az egyre gyakoribbá váló török betörések miatt azonban először a fontosabb utak mellett álló, majd később más falvak népe is életük, s javaik védelme érdekében erősségek építésére kényszerült. Elhatározásukat meggyorsíthatták a török, tatár betörések, támadások okozta pusztítások, de ugyanakkor templomaik átépítése, bővítése iránti igényeik is ugyanezt segíthették elő. A XV. század második, s a XVI. század első felére tehető a kőből épített harangtornyok székelyföldi megjelenése. Ugyanekkor a tornyokhoz épített, de lőrések nélküli körítőfalakkal övezték az esetleg földrengés okozta károk miatt amúgy is javításra szoruló templomokat. 1473-ból való az első írott híradás, melyből a székelyföldi falvakat is sújtó földrengésről értesülhettünk. így kialakult az erre a vidékre jellemző megerősített templom első, legegyszerűbb és legelterjedtebb típusa a kerített templom. A XVI. század elejétől már számos templom köré építettek erősebb, magas várfalakat. Ezek zömükben ovális, vagy szabálytalan sokszög alakúak, melyeket támpillérekkel erősítettek, s egyetlen tornyuk a kaputorony, mely egyben harangtorony is. Ilyenek Csíkkarcfalva, a háromszéki Bodok, Feltorja, Gidófalva, Zabola, s ilyen mára már részben, vagy teljesen elpusztult, illetve lebontott várfalak védték a falvak lakóit, s templomaikat az ugyancsak háromszéki Bikfalván, Kézdialbisban, Uzonban. Ismert azonban jó néhány nagyobb méretű XVI. századi erősség, melyhez több külső védőtornyot is emeltek. Ezek közül a bölöni, s a sepsiszentgyörgyi maradt meg legépebben, illetve romjaik állnak Alsócsernátonban, Illyefalván és Homoródszentmártonban. E templomerősségek építése, az utóbbit kivéve a XVI. század derekára jórészt befejeződött. Bizonyságot erre egy 1571-ből származó levélben találunk, melyben a székely nemzet folyamodott panaszaival a rendekhez: „... vágynak közöttük magok oltalmára épített erős Kastélyok és Cintermek kiket nagy költségekkel puskákkal, szakálasokkal, porral és golyóbissal valamennyire megerősítettek volt, kikből némely tiszttartók belőle kihozattak, könyörgünk, hogy azok adassanak vissza." Ezek a várfalak fedett gyilokjáróval, s kiülő, konzolokra ültetett szuroköntős, vagy süllyesztett lőrésekkel épültek. Ilyen típusú szuroköntős lőréseket zömmel a barcasági erődítéseken láthatunk, bizonyságul a szomszédos területek építkezései között feltételezhető kölcsönhatásokra. A ritkán íves, gyakrabban négyszögű védőtornyokat a szász erődítésekhez hasonlóan befelé lejtő félnyeregtető fedte. A falakat, s a tornyokat gyakran változatos alakú pártázatokkal koronázták. A várfal északi oldalán egy kőbe karcolt évszám tanúsága szerint 1501-ben már készen állt a vártemplom a háromszéki Gidófalván. A XIII. századi templom köré a XV. század utolsó éveiben emelt erősséget 1658ban a betörő tatárok felégették. A templomot 1672-ben javították, melynek emlékét egy feliratos emléktábla őrzi a feliratban említett Stephanus Zilai nevű kőfaragó 1651-ben a bodoki vártemplom javításán is dolgozott. Az 1802-ben Háromszéket is sújtó, igen erős földrengés komoly károkat okozott a templomon. Feltehetően ekkor omlott le a várfal egykori gyilokjárós felső része, melyet azután már nem is állítottak helyre. Az 1812 és 1816 között végzett javításkor emelték meg a tornyot és készítették el az új fedést, melyről egy felirat is megemlékezik. Hasonló jellegű a Feltorján álló vártemplom is. Ugyancsak a XVI. századi Csíkkarkcfalva és Jenőfalva határán emelkedő hegyfokra épített vártemplom. A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt gótikus templom a XV. század végén épült. Magas, erős, lőréses, fedett gyilokjáróval ellátott várfala ovális alakú. A kapubejárat előtt ma is meglévő, s másutt is előforduló támpilléres elővédfal XVII. századi építmény. A kaputornyot 1720-ban megmagasították, majd az egész templommal együtt 1796-ban barokk köntöst kapott. A Baróti hegység előterében fekszik az erdővidéki Bölön. Egykori XIII. századi temploma helyén 1893— 1894 között épült fel a Pákei Lajos által tervezett új. A falu 130 kapuval szerepelt az 1567. évi regestrumban, s eszerint nagyobb település volt, mint az akkori Marosvásárhely. 1569-ben már unitárius papját említették. Az először 1512-ben említett középkori templomot a XV-XVI. század fodulóján átalakították, s ezt követően XVI. század első felében építhették fel a mai kaputorony elődjét, s a templomot övező magas, erős, ovális