A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - GERŐ Győző: Török építészet Magyarországon

A budai termálfürdők legszebb belső térkiképzésével a Gellérthegy északi lábánál lévő Rudasfürdőben a törökök Zöldoszlopos fürdőjében - találkozunk. Bár a fürdő épületének jelentős része elpusztult és a második világháború sem kímélte, kupolacsarnoka - amelyben az ötlépcsős nyolcszögű vízimedence helyezkedik el - ma is eredeti szépségében áll. Kupoláját nyolc egyszerű, díszítés nélküli oszlopon nyugvó csúcsíves kőhevederek tartják. Török gőzfürdő - hamam - lényegesen több volt mint termálfürdő. Kivétel nélkül elpusztultak, illetve nagyrészt megsemmisültek. Ma már csak ásatások során feltárt maradványaik alapján ismerjük, s tudjuk azokat részben rekonstruálni. Egyikük a pécsi Merni pasa fürdője, a XVI. század harmadik negyedében épült. Alaprajza hosszanti téglalap. Előcsarnoka és forró helyisége - caldariuma - szabályos négyzet alaprajzú, amelyeket eredetileg kupola fedett. E két helyiséget egy keskeny langyos helyiség - a tepidarium kötötte össze. A fürdő feltárása során a padozat alatti fűtőrendszer - a hypocaustum - légcsatornái és a kőpadozatot tartó falpillérek is előkerültek, oly mértékben, hogy annak alapján a fölöttük lévő helyiségek belső rendszere is visszakövetkeztethető volt. Különösen jó állapotban került elő a fürdő előcsarnoka, amelynek közepén szökőkút állott, oldalfalai mellett pedig épített ülőpadok voltak. Fűtésére falazott fűtőteknő, illetve kandalló szolgált. Padozatának eredeti kőburkolata nagyrészt jó állapotban maradt. Az előcsarnokban feltárt maradványok alapján, valamint széleskörű analógiák felhasználásával lehetőségünk volt az előcsarnok, - de azon túl a fürdő további helyiségeinek - részleges rekonstrukciójára is. Az egri Valide szultán fürdője a másik török gőzfürdő, amelyet ugyancsak sikerült teljes mértékben feltárni. Felmenő falából értékes és jelentős részleteket őrzött meg. A fürdő a XVI. század utolsó éveiben, vagy a XVII. század első éveiben épülhetett. Alaprajzában, de elsősorban szerkezeti felépítésében hasonló a már említett Merni pasa fürdőhöz. Előcsarnoka csaknem szabályos négyzet, amelyet keskeny tepidarium köt össze a négy sarokkamrás, kilencosztású teret képező forró helyiséggel, amelyhez a fűtőrendszer helyiségei csatlakoznak. A tepidariumból nyílott a depilatorium és az illemhely. A török fürdők előcsarnoka mindkét fürdőtípus - a hamam és az ilidzsa - esetében általában azonos felépítésű volt. így e két fürdő feltárása alapján következtethetünk a termálfürdők előcsarnokára is. A Valide szultán fürdő előcsarnoka legalább nyomokban sok eredeti részletet őrzött meg. A terem közepét itt is szökőkút díszítette, falai mentén pedig épített ülőpadok helyezkedtek el. Fűtésére itt kandalló szolgált. Az előcsarnok - amelyet eredetileg nagyméretű kupola fedett - falai 2 méter magasságban még állanak. A csillagalakú négy sarokkamrás hararát, - vagy amint a törökök nevezik sicaklik-ot - kis kupolák fedték. A sarokkamrák egy részének felmenő fala a kupola indításátjelző szamárhátíves csegelyek magasságáig megmaradtak. E rövid összefoglalásból is kitűnik, hogy műfajában milyen változatos, építési díszítési formájában mennyire jelentős és érdekes örökséget hagyott ránk a török hódoltság idejéből a muzulmán életforma.