A műemlékek sokszínűsége (A 28. Egri Nyári Egyetem előadásai 1998 Eger, 1998)

Előadások / Presentations - GERŐ Győző: Török építészet Magyarországon

annak eredeti jellegét. Az 50-es évek második felében történő helyreállítását nagyarányú feltáró munka előzte meg, amelynek eredményei alapján történt a helyreállítás. Ennek kapcsán került sor az előcsarnok részleges rekonstrukciójára is a gázi Kászim pasa dzsámi előcsarnoka oszlopmaradványainak a felhasználásával. A kapu fölötti timpanon Sztalaktit díszítésű, az imafülkét és a falakat növényi ornamentika és felirat díszíti. A mihráb jobb oldalán álló mimber - szószék - a török kormány ajándéka. A kupolában törtszamárhátíves stukkó girland és díszítő falfestés maradványai láthatók. A siklósi Malkocs bej dzsámi alaprajzi típusa a pécsihez hasonló. Érdekes példája a kutatás és a helyreállítás szoros kapcsolatának. Az 1543-1565 között épült dzsámi számos maradványa került elő a feltárás eredményeképpen. így megtalálták a részben elfalazott, vagy átalakított szamárhátíves ablakokat csaknem a kupoladob magasságáig álló falakat és az elfalazott imafülkét. A fülke keretének lábazata kőből faragott, maga a keretezés pedig idomtéglából készült. Az 1589-ben épült szigetvári Ali pasa dzsáminak - jelenleg a város római katolikus plébániatemplomának - alaprajzát elsősorban a mináré elhelyezése és az előcsarnok megoldása szempontjából érdekes. Itt a török utáni későbbi hozzáépítésekből részben kiszabadított dzsámi előcsarnokának részletei is előkerültek a kutatás során. Részben a barokk előcsarnokban és a karzaton. A szigetvári várban 1566-1568 között épült Szulejmán szultán dzsámija és mináréja. Érdekes a szamárhátíves ablakok mellett megjelenő csepp alakú ablaktípus egyetlen magyarországi előfordulása. Alaprajza téglalap, amelyhez „L" alakú előcsarnok csatlakozik, annak délkeleti végében imafülke maradványával. Ennek az alaprajzi típusnak ez az egyetlen előfordulása a magyar emlékanyagban. A dzsámiban imafülke és falfülke van, fafelületeit gazdagon díszítik eredeti feliratok. A másfélszázados török uralom alatt jelentős számban épültek sírépítmények - türbék - amelyek közül azonban ma már csak kettő áll. Az írott források, valamint az ábrázolások alapján azonban számuk ennél sokszorosan több volt. Ezek egyike a budai Gül baba türbe a mai Rózsadombon, amely 1543-1548 között épült. Gül baba síremléke ma is az iszlám - de elsősorban a törökök - híres zarándokhelye. Alaprajza szabályos nyolcszög. Maga a türbe épülete kőzsámolyon ülő, dobnélküli kupolával fedett építmény, amelynek oldalfalait egyszerű mélyített tükörmező díszíti. Egyetlen szamárhátíves, felülvilágítós ablaka van. A pécsi Idrisz baba türbe, a XVI. század legvégén épült hasonló jellegű. Alaprajza ennek is nyolcszög, tört kőből falazott dobnélküli kupolával fedett kis építmény. Ablakai két szinten helyezkednek el. Mai bejáratának gótikus kőkerete van, amely a barokk átalakítás során került jelenlegi helyére. Eredetileg egyszerű kőhasábokkal keretezett egyenes záródású ajtónyílása volt, amelyet a kutatás feltárt. Az alsó szinten lévő kisméretű ablakainak mindegyike fölött egy-egy téglakeretes kis körablak helyezkedik el. A türbe eredetileg vakolt, - ma vakolatlan - belső falának egyetlen dísze a kupola alatt körbefutó falívsor. A XVII. század végén amikor a türbét kápolnává alakították került sor a ma is látható kőkeretes falifülke kiképzésére. A török építészet talán egyik legismertebb épületcsoportját képezik a dzsámik mellett a fürdők. A négy budai termálfürdő - ilidzsa - közül a mai Király fürdő - a törökök Kakaskapu-fürdője - egyike azoknak, amely külső megjelenésében is a legjobban megőrizte eredeti alakját, annak ellenére, hogy a XVIII.-XIX. század folyamán többször is átalakították és újabb épületrészekkel toldották meg. Medencéje fölött kupola emelkedik, kupolacsarnokához északon kis kupolákkal és teknőboltozattal fedett kis helyiségek csatlakoznak. Alaprajza észak-déli irányban fekvő hosszanti téglalap. Déli végén lévő előcsarnoka kivételével - amelyet nagyrészt átalakítottak - eredeti alaprajzát többé-kevésbé megtartotta. Előcsarnoka maradványait a kutatás feltárta. A centrális térben nyolcszögű, többlépcsős vízmedence, valamint csatlakozó kis helyiségek vannak. A kupolát, - amelyet több sorban koncentrikusan elhelyezkedő, hatszög keresztmetszetű felülvilágító nyílások törnek át - nyolc fejezet nélküli zömök falpilléren nyugvó csúcsív tartja. Ez képezi a belső tér egyetlen díszítését.