Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - ÁGOSTHÁZI László: Magyar műemlékhelyreállítások az OMF korszakában

Hasonló módon válhatott ismét élő emlékké a dunaföldvári csonkatorony, vagy a kisvárdai vár délkeleti tornya. - Többnek kellett történni az újból használhatóság érdekében Eger, Sümeg, Boldogkő, Simontornya vára esetében. Mindegyiknél új tetőfelületek, felmagasított, kiegészítést jelző, nem összefüggő épülettömegek jelentek meg, amelyek a szemlélőben nem feltétlenül a harmonikus látvány képét keltik. Tulajdonképpen szerencsés helyzetet kellett az építészet eszközeivel megoldani Siklós, Sárvár, Szerencs, Tata, Kőszeg, Egervár vára esetében: a körültekintő előkészítés-kutatás, a gondosan mérlegelő tervezés és hozzáértő helyreállítás (amely pl. Egervár esetében bravúros teljesítményekre is képes volt) nyomán mindegyik újból és korszemen működni-élni képes épületkomplexummá tudott válni. E folyamatok közben volt alkalma a műemlékvédelemnek új utakat is keresni a rommaradványok megőrzésére. Kisebb méretű, ám kiemelkedő jelentőségű emlékek fölé így került védőépület (Veszprém: Szt. György kápolna, Óbuda: Meggyfa utcai mozaikok, Pécs: Geisler Eta utcai ókeresztény sírkamra stb.), amelyben kiegészítések nélkül, feltárt állapotát megőrizve szemlélhető a rom, a mozaik, a falfestmény töredéke. A védőepületek egyedien bravúros kivitelezési módszereiről és a korszerű technikai eszközök (klimatizálás, stb.) alkalmazásáról nevezetesek a pécsi Szent István tér ókeresztény sírkamráinak védőépületei. A feltárt maradvány hajdani térhatásainak érzékeltetését is meg tudja oldani a balácapusztai hatalmas római-kori villa védőépülete (24). Az új utak keresésének további, merészebb, a szaványostól jobban elszakadni akaró példái is születtek. Ezek közül az egyik irányzat a kibontott, feltárt maradványokat látványbeli elemekkel próbálta érthetővé, értelmezhetővé tenni (Visegrád: Salamon torony boltozatai, Buda: Hilton szállóhoz kapcsolt középkori kerengő és templom, Sopron: Új utcai zsinagóga imaterme). A másik törekvés a szombathelyi Iseum, az aquincumi vagy gorsiumi, a budapesti Flórián-téri romok esetében a feltárt épülellöredékek, oszlop- és párkánydarabok stb. eredeti elhelyezkedésének bemutatásával kísérletezve próbálja meg az épület vagy építmény hajdani hatását megközelíteni (25). E törekvéseknek sajátos vonalát követte a diósgyőri vár helyreállítása, mely sok feltárt építészeti töredéket helyezett vissza az eredeti helyére, a hiányzókat eltérő anyagú kiegészítésekkel pótolva igyekezett teljesebbé tenni a látványt és az elpusztult tömegrészek jelenkori anyagú kiegészítésére is vállalkozott. Jellemző, érthető, hogy ez a gondolkodásmód eljut a vár acél-üveg kombinációjú tömegpótlásának „alternatív terve" kidolgozásáig, s más épületmaradványok esetében is mind a mai napig vissza-visszatér (26). Közben születnek olyan értékteremtő alkotások is, melyek a töredékek, vagy épületmaradványok értelmezhetőségét, teljes látványát igyekeznek minél határozottabban megoldani. Tulajdonképpen az építészeti részletek kiegészítő visszaállítása (mérműves ablakok vagy ajtókeretek, boltozati részletek soproni épületeken, a diósgyőri várban stb. ), nagyrészt meglévő építészeti elemek pótlása (somogyvári romterületen a kerengő, Pésett a városfalak és a barbakán, a visegrádi palota kerengőjének boltozata, a Bp. Flórián téri római kori romok közt a perisztiliumos ház stb. ) mind ezt igyekezett adni. A felsorolt példák közt ki kell emelni a somogyvári kerengő rendkívül attraktív érzékeltetését, mely tulajdonképpen azért tudja idézni az egykori hatást, mert ott áll a középen a kút, s főleg mert ötletes merészséggel (mai eszközökkel megfogalmazott védőtetővel) utalni tud a tömeghatásra is. - Ezen az úton járva más feltételek mellett jutott tovább a siklósi Malkoch-bej dzsámi, a pásztói plébániatemplom mellett kiegészített rotunda, és a nem messze álló „oskolamester háza", vagy a fertőrákosi Mithras-szentély épülete, nem feledve azt, hogy mindezek szellemi előképként a budai várpalotában a '60-as években történt helyreállításokat (Buzogány torony, déli kondella, Zsigmond kapu, kápolna, Zsigmond-kori terem) követték (27). (Személyes meggyőződésem, hogy e folyamatok sokoldalú, gondolkodó mérlegelése fontos feladata a jövő magyar műemlékvédelmének. )