Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - ÁGOSTHÁZI László: Magyar műemlékhelyreállítások az OMF korszakában

BEFEJEZŐ GONDOLAT Nem lehet e sorok feladata az értékelés, ámde a tárgyalt időszak már vizsgálható egy bizonyos távlattal, s így túlzás nélkül állítható, hogy a magyar műemlékvédelem 1957 és 1992 közötti korszaka eredményes volt, nem elsősorban a megoldott feladatok mennyiségét, inkább az elvi-módszertani megfontolások tisztázását és a szervezet kiteljesítését illetően. E sorok írója helyett méltóbban minősítik a korszakot azok az elismerések, amelyek ez idő alatt születtek: a Sopron városának 1977-ben adományozott Európa Díj, az azóta is szinte minden évre jutó Európa Nostra díjak, az értékőrző alkotás világviszonylatú elismerése Hollókőnek, a budapesti városközpontnak és Pannonhalmának. Ide tartozik a műemlékekért dolgozók nemzetközi és hazai elismerésnek hosszú sora, a Herder Díjak, az eddig ilyen elismeréssel kiosztott 34 Ybl-díj, a megszámlálhatatlan egyéb hazai és külföldi kitüntetés, oklevél. És még valami: a magyar műemlékvédelemnek ez a korszaka elindított a hazájukat szerető emberek lelkében egy olyan folyamatot, amely hosszú távon ható eredményeket indikált a területi védelem, a város- és faluképek értékvédelme, az épített örökség megbecsülése és megőrzése területén. - Ha pusztán ennyi történt volna, az is elismerésre méltó. JEGYZETEK 1. Az 1990. évi XX. törvény (az u. n. „hatásköri törvény") végrehajtásáról szóló 25/1992. (I, 28. ) Korm. sz. rendelet intézkedik az Országos Műemlékvédelmi Hivatal létrehozásáról. 2. AII. világháború után formálódó új magyar műemlékvédelmi szervezetről, annak jogszabályi, szervezeti, működési, támogatási rendszereiről részletesen ír: A műemlékvédelem Magyarországon e. kötet (szerk.: Dr. Császár László, Képzőművészeti Kiadó, 1983. ) 22-25. o. 3. A legjobb összeállítás e tekintetben a Magyar Műemlékvédelem c. kötetben található, főleg a IX. kötet (ÉTK kiadás, 1984) 473-557. o., és a X. kötet (1996. ) a 301-403. oldalán. 4. A korszak vezető egyéniségeinek életművéről, tudományos vagy gyakorlati munkájáról, a műemlékvédelem általános és részletkérdéseiről vallott nézeteikről a Magyar Műemlékvédelem tanulmánykötetekben (I-X. ) és a Magyar Műemlékvédelem c. folyóirat minden lapszámában találhatunk írásokat. 5. A magyar kastélyok, kúriák, középületek sorsának alakulásáról részletező tanulmány olvasható a Magyar Műemlékvédelem X. 231-270. oldalán Dr. Petravich András tollából. 6. Dr. Rados Jenő professzornak mintegy hattyúdala volt ez a helyreállítási munka, melyben gazdag élettapasztalatával és végtelen lelkiismeretességével, idős korát meghazudtolva hetenként ellenőrizte, hogy elképzelései hogyan valósulnak meg. Az eredmény: példás, a kritikát időben is álló, szép műemléki helyreállítás. 7. L: A műemlékvédelem Magyarországon c. kötet 129-135. o. 8. A templom sok szakmai vitát kiváltó kutatása utáni helyreállítása 1976-79 között történt Erdei Ferenc tervei szerint. 9. Vándor András: 16-19. századi ácsolt tetőszerkezetek Magyarországon (Magyar Műemlékvédelem X. , Budapest, 1996. 77-101. old.) 10. Történeti értékű lakóépületek alaprajzi kialakításának nem kedvezett a háború utáni időszak lakásmegosztási kényszere, ám gondos tervezés és kivitelezés esetén ezek a beavatkozások nem jelenthetnek helyrehozhatatlan, visszafordíthatatlan kárt. 11. A helyreállítást Borsos László és Csemegi József tervezte.