Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - ÁGOSTHÁZI László: Magyar műemlékhelyreállítások az OMF korszakában

- Mihályiban nagyszerű példája látható a feltárt késó'rencszansz, barokk és romantikus építészeti korszakok együttes megjelenésének és zavartalan érvényesülésének. - Nagycenken a Széchenyi kastélyegyüttesben nem csak múzeum, szálloda, étterem, de lovas központ és konferencia centrum is működik. - Ráckeve Sávolyai-kastélyát a gondosan mérlegelő, igényes tervezés (6) konferenciaközponttá és vonzó üdülőhelyjé tette. - A seregélyesi Zichy-Hadik kakstély vagy a vasszécsényi újabb Ebergényi kastély jó példa arra, hogy a műemléki szempontok akkor is érvényesülni tudhatnak, ha a helyreállítás profit-orientáltán történik. - Múzeum, művelődési vagy kulturális cél lehet elvileg az ideális cél, bár természetesen ez nem lehet a mindenütt követendő, kizárólagos rendeltetés, Nagyon sok épület bizonyítja, hogy kellő gondosságú fenntartás mellett ez a megnyugtató hasznosítás. A már említett keszthelyi, fertődi, nagycenki kastélyokon túl említést érdemelnek e sorban a szombathelyi Szegedy-kastély, a Vay-család vajai kastélya, a bajai Vojnichkúria, a sárvári Nádasdi-várkakslély, az óbudai Zichy-kastély főépülete, a pácini Mágóchy-kastély, de még sok másik is idesorolható. Különböző szempontok szerinti csoportosításban még nagyon sokáig lehetne folytatni kastélyaink felsorolását. (S hogy egy ilyen összegező áttekintés mennyi megfontolásra érdemes megállapítást tartalmazhat, arra különösen jó példa Petravich Andrásnak már idézett tanulmánya. ) Ám fontos még néhány szót ejtenünk hazai védett közintézményi épületeink sorsáról is. Ezek általában azért jelentenek műemléki szempontból problémának, mert - miként a kastélyok is - többségükben azonos, vagy majdnem azonos célt (hivatal, intézmény stb. ) szolgáltak és szolgálnak. Így legtöbbjüknél nem kell a funkcióváltásból származó, nem egyszer drasztikus következményű átépítésekkel számolni. Ezek karbantartottsága is általában megfelelő. Gondoljunk itt például klasszicista stílusú városházainkra (Kőszeg, Budapest, Nagykőrös, Gyula, Kecskemét, Szeged, vagy akár Győr, Sopron stb. ), de említsük e sorban a székesfehérvári Velence-szállót, a kőszegi Strucc-szállót, a Császár fürdőt, a Gellért gyógyfürdő-szállót, a Mezőgazdasági Múzeumot, esetleg a budapesti védett állatkert egyes épületeit is. Kivételt talán azok az épületek jelenthetnek, melyek más célú megépültük után váltak intézményi épületté; legtöbbjük ezeknek is megfelelő használatúnak tekinthető. Mindkét csoport esetében az jellemző, hogy sorsuk, állapotuk, karbantartottságuk többségében megnyugtató, megfelelő, alig kifogásolható. Némelyik esetében (Nemzeti Múzeum, Várszínház, Operaház, Király fürdő, Sopronban a Storno és a Fabriczius-ház stb. ) még az is elmondható, hogy helyreállításukat, korszerűsítésüket műemléki szempontok szerinti gondos kutatás előzte meg. Összességében tehát jelenleg hazánkban a kastélyok és kúriák nagy részének sorsa rendezettnek mondható, bár van közöttük igen sok, melyek jövőbeni rendeltetése minden erőfeszítés ellenére megoldatlan. Az intézményi (köz-} épületek többsége megnyugtató jelenű - és remélhetően ilyen ezek jövője is. VALLÁSI ÉPÜLETEK Ez az az épületfajta, amely a vizsgált időszakban hallatlanul sok kellemes meglepetést okoztot, előbb a műemlékes szakembereknek, majd - helyreállításuk után - az ország egésze számára is. Nem a közismert és becsült emlékek (a jáki templom, a debreceni református Nagytemplom, a pesti vagy az esztergomi Bazilika és hasonlók) voltak a meglepetés okozói, inkább az alig ismert kicsi alkotások, melyek többségéről alig lehet sejteni a nagyszerű múltat. Áz apró falusi templomocskákban támadt új életre a már szinte teljesen elsiratott