Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - A műemlékhelyreállítások filozófiája Pódiumbeszélgetés – vezette: ROMÁN András

Fejérdy Tamás: Számomra a fő cél, hogy a helyreállítás komplex legyen, vagyis szemben a kérdéssel, ne legyen fő célja. Azonban, ha műemléki beavatkozásról beszélünk és nem helyreállításról, akkor a beavatkozásnak természetesen lehetnek kiemelt céljai: ne ázzon be a tető, a fedélszéke legyen rendben, ne vizesedjenek az épületek. Egy komplex helyreállításnak fő célja viszont szerintem az, hogy minden eddig tárgyalt kritériumnak megfeleljen. Hozzátéve, hogy legyen időtálló, mind technikailag, mind anyagát tekintve, és legyen minél kevésbé avuló szellemében, funkciójában, ami biztosan változni fog az idők folyamán. Az időtállóságra kell törekednünk és arra, hogy a helyreállítás eredményeként elfogadják, szeressék, gyönyörködjenek a műemlékekben. Legyen egyfajta kisugárzása, amely próbálja integrálni, meghatározni, befolyásolni környezetét. Tudnunk kell azonban, mi a fő és mi a mellérendelt cél, mert akkor változó világunkban a műemlékek szelleme valami régit, ezáltal fontosat és örökkévalót közvetít, miközben a környezete és minden egyéb a korral együtt változik. Sedlmayr János: A kérdésre, hogy mit szeretnék látni a jövőben, kissé utópisztikusán azt válaszolom, ami biztosan helytelen, hogy ne legyen műemlékvédelem. Olyan emberek kezeljék az épületeket, akik úgy bánnak velük, mintha a legjobb szakemberek lennének. Ez mentené meg az épületeket nagy számban és az optimumot hozná ki. Hiszen az ősök emlékét tisztelők általában az ősök munkáját is tisztelik az épületeken, műemlékeken. Persze erre is lehet mondani, hogy az ősök emlékét sem tiszteljük, és akkor az épületeket sem. A valós helyzetből kiinduló válaszom az, hogy a komplex szemléletű helyreállítást tartom a legfontosabbnak, melyben a kutatás, tervezés, restaurálás, építészeti kivitel a legmagasabb fokon és egymást segítve vesznek részt a helyreállításban. Ez viszont a legképzettebb szakemberek együttesét kívánja, ezért azt szeretném látni, hogy minél több igen képzett szakember venne részt a műemlékhelyreállításban. És hogy mit szeretnék elérni személyesen? Egy-két további helyreállítást, amelyek jobbak, mint a korábbiak közül bármelyik is volt. Fejérdy Tamás: Visszatérve a helyreállításokhoz, azt szeretném, ha lennének műemlék-helyreállítások, és ha vannak, ne ártsanak. Ez lehet, hogy furcsán hangzik, de sokszor értékeket lehet helyreállítás ürügyén elpusztítani. Tehát azt szeretném, hogy ne pusztuljon el semmi. És végül a műemlékvédelem - a múlt század közepétől napjainkig tartó - nem túl hosszú történetén okulva, valami olyasmit szeretnék a műemlékhelyreállításoknál, restaurálásoknál látni, amelyek nem hangsúlyozzák túl az egykor volt értékeket, azokat nem egészítik ki tökéletesre, amilyenek lehettek volna, nem hangsúlyozzák túl a restaurátor munkáját didaktikus megoldásokkal, hanem egyfajta szerves folyamatossághoz találna vissza a műemlék-restaurálás. Megtalálva azt a szintézist, melyben nagy szerepe van a hitelességnek is, és az anyagában megtartott és a hitelesen hozzátett restaurált részek egyensúlyának is a műemlék helyreállításban. Azt a fajta integrált megoldást szeretném a műemlék-helyreállításoknál látni, amelyik visszaadja a műemlék életének folyamatosságát egy felemelt, egy értékeket kidomborító szinten, és visszaadja az életét is. Román András: Én a magam számára úgy módosítom a kérdést, hogy a további helyreállításokkal mikor lennék elégedett, vagy mikor lennék boldog? Elnézést kérve a magyar példákért: akkor, ha 10 helyreállításból legalább 6-7 olyan lenne, mint a csempeszkopácsi templom, a diósgyőri vár, a soproni Új utcai zsinagóga.