Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - GILYÉN Nándor: Korszerű szerkezetmegerősítési módszerek a helyreállításban

6. AZ EREDETI SZERKEZET ÚJJÁÉPÍTÉSE A helyreállításnak ez is egyik követhető módszere. Ha az eredeti szerkezet már teljesen lepusztult, alapve­tő követelmény, hogy hitelesen rekonstruálható legyen. Természetesen előnyös, ha az eredeti anyag megma­radt és felhasználható (pl. a beomlott boltozat elemei a helyszínen megtalálhatók). De maga az anyag önma­gában hitelesség legkevésbé fontos eleme, különösen akkor, ha lényegében hasonlóval pótolható (pl. ugyan­abból a kőbányából fejtett kővel, a régihez hasonló minőségű és méretű téglával). Nehezebb a kérdés, ha az anyag egyedi emberi munka emlékét őrzi (pl. faragott kő, amely annál értékesebb, minél egyedibb az alakítá­sa - az egyszerű tagozattól a figurális díszig). Máskor a szerkezet még áll, de teherhordásra már nem alkalmas. Ez sokkal egyértelműbb eset, ilyenkor csak arra kell törekedni, hogy az újjáépítés minél jobban kövesse az eredeti szerkezetet (pl. anyagában, lehetőség szerint felhasználva az eredetit, a falazás technikájában, a habarcs összetételétől a téglakötésig). Itt is lehetnek olyan esetek, amikor csak alapos, minden részletre, a műemléki és szerkezeti szempontokra egyaránt kiterjedő mérlegelés után találhatjuk meg a helyes megoldást (pl. mi a helyesebb: egy anyagában tönkrement középkori kől)oltozatot új anyagból újjáépíteni, vagy inkább a boltozat fölé épített új szerkezetre felfüggeszteni?).

Next

/
Thumbnails
Contents