Műemlék-helyreállítások tegnap, ma, holnap (A 27. Egri Nyári Egyetem előadásai 1997 Eger, 1997)

Előadások - Gerhard GLASER: A drezdai Frauenkirche rekonstrukciója

számára, mert Günther Zumpe professzor ahistorikus véleménye szerint a kupola szerkezetileg egy harang, Georg Bahr azonban nem így gondolkodott. Az a fogalom, hogy kőharang, csak a századforduló után keletkezett, neoromantikus érzelemből Otto Walcha nevéhez fűződik, aki a Kőharang" című történelmi regényével honosította meg, melyet Georg Bährnek írt. A kupolát szerkezetileg másképpen felfogni, vagy más anyagból - mint például acélbeton - elképzelni, az épület szelleme, a műemlékügy és a technikatörténet ellen való vétek volna. A szükséges műemléki javításokat ezért eredeti anyaggal és szerkezettel kell végezni. A kőoltár nagyrészt megmaradt. Néhány padozat kivételével minden, ami fából volt az oltár környezetében, elégett. Csábító gondolat a belsőnek egy új megjelenítést adni, mint ahogy csábító volt 1945-ben az elégett város helyébe egy teljesen újat az elégett alapokra építeni. Én úgy vélem, hogy ha valamit teszünk, azt tegyük egészen. Az épület korának szellemében egy egység volt, a képzőművészetek, a zene és a szó egysége. Igehirdetés, szentség és zene - szószék, oltár és orgona képezik azt az építészeti tengelyt, amely az evangélikus templomépítészet csúcspontja, itt jön össze a polgárokból álló gyülekezet akiket megóv a kupolás érctető. Ez a szellem túlélte az időt és ma is helytállna, ha 1945 február 15-én nem tüntették volna el erőszakkal. Gottfried Sempernek aki nem szűkölködött alkotói képességekben, volt egy híres mondása. „Nem szabad a múltat meglopnunk azért, hogy hazudjunk a jövőnek." Gondoljunk mindig erre, amikor megérintünk egy ilyen épületet, mely összességében véve egyedülálló, de egyedülálló újjászületésének folyamatában is.