XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Klein Rudolf: Építészet és identitás

javára vált. Az akkori egyedeit tekintve középszerű építészet jó minőségű kontextust hozott létre. A mai pragmatikus technokraták legjobb épületei is gyakran szenvednek kontextuális hiányokat. Mindemellett magas műszaki színvonal jellemzi őket, aminek jótékony kisugárzása érezhető a mai magyar építészet egészén. 2.4.2. Az organikus építészet (Makovecz-iskola) Az organikus, vagy helyesebben biomorf építészet a fentinek a szöges ellentéte, hiszen az indusztrializmus elutasításával jött létre. Ez a tábor rendelkezik ideológiával, ám ennek operacionálása nem könnyű. Ideológiájuk eklektikus, helyet kap benne a steineriánus gondolkodás, de Kós Károly ideológiája is a gyökerekről, faji karakterről, kereszténység előtti, ősi/mély magyar világról, mely még mentes volt a nyugati kultúra vélt kozmopolitizmusától, kommercializmusától, értékvesztésétől. Formai szempontból ez nemigen jelent mást, mint a nyugati civilizáció — görög-római és zsidó-keresztény — építészeti hagyományának mellőzését, azaz az ortogonális rendszer, tektonika helyettesítése biomorf romákkal. A formák mellett különös hangsúlyt kapnak az anyagok is. A technokraták által kedvelt anyagokat a biomorf építészek kerülik, azaz fát alkalmaznak — lehetőleg eredeti formában, esetleg téglát. A fa mint építőanyag az organikus gondolat megjelenítőjeként szerepel. Azt kevesen kérdezik, hogy miért kell egyes princípiumokat föltétlenül megjeleníteni anyagban? Miért kell mindent materializálni? Az organikus iskola egyfajta totalitásra törekszik, kezdve a gondolattól egészen az utolsó szegig. A kontextus fontos szerepet játszik a biomorf iskola gondolkodásában. Ám éppen formaviláguk az, mely megkülönbözteti őket a magyar hagyományoktól, mármint a létező, OsztrákMagyar Monarchia gründerzeitjétől számított tradíciótól. Az organikusuk formavilága a régi, ősi alakzatokat, például a jurtát idézi, mely már a gyakorlatban régen nem létezik. Miután Szent István fölvette a kereszténységet, Magyarország többé-kevésbé a nyugati civilizáció része, és ebben a szellemben alakult kézzel-fogható építészeti hagyománya is. így paradox módon a hagyománytiszteletre és kontextualitásra törekvő irányzat alkotásai nem mindig simulnak bele a meglevő környezetbe. Áz organikus építészet formái — különösen a virágformák — kissé emlékeztetnek Lechner Ödön világára, ám szellemiségére, liberalizmusára, modernizmusára nemigen. Az organikus építészet sok vonatkozásban a kósi vonallal rokon. Még abban is hasonlít rá, hogy a magyarnak vélt formák itt is idegenből származnak — ez alkalommal kissé közelebbről, nem Skandináviából, hanem Rudolf Steinertől. Mégis, az organikus iskola rendkívül jelentős, mert új kérdéseket vetett föl, megkísérelt kötődni a már elfeledett múlthoz (Kós Károly, ősmagyarság), felébresztette a szundikáló közönséget — az emberek ismét beszélnek az építészetről —, és publicitást adott a magyar építészetnek külföldön. Az organikus iskola új elveket foganatosított az építésznevelés terén is, és egyfajta céhrendszerre emlékeztető szerveződést, mely szintén gazdagítja az ország építészetét. 2.4.3. A konceptuálisok A kortárs magyar építészet harmadik ága nem politikus, sem elméletét sem gyakorlatát tekintve. Ezen építészeket rendszerint a konceptuális, vagy a cool jelzővel illetik, bár sem nem teljesen konceptuálisok, és még kevésbé hidegek. Konceptualizmusuk inkább kontextuális. Céljuk a helyi építészeti illetve kulturális kontextus megragadása.