XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Klein Rudolf: Építészet és identitás

Állítólagos hidegségük valójában az az óhaj, hogy kerüljék az erős formákat, akcentusokat — mind az organikus populizmust, mind pedig a techno-pragmatizmust. Noha elméleti állásfoglalásaikat igen nehéz körvonalazni, történelmi távlatból valószínű egy élesebb kép rajzolódik majd ki róluk, még akkor is, ha nem alkotnak tábort a szó konvencionális értelmében. Kis léptékű lakóházaik, iskoláik, iroda-házaik, templomaik jól elkülöníthetők a techno- és organikus iskolától. 2.4.4. Vernakuláris formavilágok A három majdnem 'hivatalos

1 tábor mellett a magyar építészetet még háromféle vernakuláris kifejezés is meghatározza. 2.4.4.1. A Makovecz-vernakulár a mester formavilágának elprofanizálásában nyilvánul meg: ajtók, ablakok, tetőablakok, tetőformák, farészletek stb. Maga a mester is tehetetlenül szemléli, hogyan lesz folklór művészetéből, hogyan teszi azt a nép igazán magáévá. Ez eredetileg egybevág a makoveczi elvekkel — visszatérni a néphez, a közösségeket serkenteni stb. —, ám 'túl jól sikerült'. A makovecz-vernakulár építtetőit és építészeit/pallérjait nem hatja át magasztos ideológia, éppencsak kedvelik a kerekded formákat a hosszantartó 'bauhauzos diéta' után. A mester formáin kívül helyet kapnak itt még a Das Haus-ból, Schöner Wohnen-ból merített formák is, gyakran törpésített kerttel. A makovecz-vernakulár eredetileg felölelte a magyar középosztályok széles spektrumát, beleértve a falu népét is, bár a kilencvenes évekre a felső középosztály — főképp az újgazdagok — kezd elpártolni és a barokk felé fordul. 2.4.4.2. A neo-barokk az előző irányzathoz hasonlóan szintén ideológia mentes — legalábbis explicit ideológia nem kíséri, és szintén hijján van a szigorú kodifikációnak. Mégis egyfajta életfilozófiát jelenít meg, elődjéhez, a Horthy-barokkhoz hasonlóan. Főleg a posztkommunista városi újgazdagok kedvelik. Az eleinte még csak barokk részletekete alkalmazó építészet fokozatosan hasonul elődjéhez és a barokk elvek megjelennek az alaprajzban is, nem ritkán konfliktusban a mai lakásfunkciókkal. 2.4.4.3. A populáris eklekticizmus ágába sorolhatók azok a törekvések, melyek az előző kettőbe nem férnek bele, mert keverve jelentkeznek az egyes elemek. Ez leginkább a vidéki lakóépületekre és kis cégek házaira jellemző, melyeknek az a filozófiája, hogy jól jelenítse meg az építtető kifinomult ízlését. A populáris eklekticizmus ideológia és kodifikáció mentes, gyökerei visszanyúlnak a késő Kádár- és Grósz-éra populizmusáig. 3. Összefoglaló A magyarországi huszadik századi építészet sokszínű és pluralisztikus, gyakran állt különféle politikai ideológiák hatása alatt, jelentős időszakokban volt nemzeti illetve kulturális identitás kifejezője. Gazdaságilag kiegyensúlyozott korszakokban a magyar építészet közel állt a fejlett európai országokéhoz, mint például a századforduló korában, amikor Lechner Ödön vállvetve haladt Otto Wagnerral, vagy amikor Lajta Béla proto-modern alkotásai párhuzamosan jelentek meg Adolf Looséival.