XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Harsányiné Vladár Ágnes: A városmajori és a pasaréti templom

Bauxitbeton alkalmazására, csupán a pasaréti templom toronyának felső részénél került sor, a télies idő közeledése miatt a kivitelezési ütem tarthatósága érdekében. A bauxitos rész megfi­gyelés alatt áll, nagyobb mérvű anyagromlás nem jeleetnekezett, csupán a nedvességtől kívánatos jobban megóvni a bauxitbetonos szakaszt. Tetőszerkezet károsodás Mindkét templom preskies fedést kapott. Közel 50 éven át „szolgált" a maga idejében rendelke­zésre álló papírhordozója — bár lényegesen jobb bitumenanyagú lezekből épített tető, és ez mindenképp szakszereű és gondos munkára utal. Napjainkban a gondot elsősorban páratechnikai kérdések eredményeztek. Ebben közrejátszik az is, hogy a templom padfűtése által megnöveke­dett hőmérséklet hatására a párafékezés nélkül bejutó beltéri levegő páratartalma a tető hőszigete­lésébe jutva a harmatpontnál kicsapódott, megjelentek a „gőzpúpok" s a természetes elhasználó­dás összes jellemzői, kiváltkép a csatlakozó bádogos szerkezetek mentén. A felújítás megoldása kézenfekvő, csupán a jelentős költségfedezet előteremtése volt a gond, hisz ma már rendelkezésre állnak azok a korszerű, üvegszálas hordozóanyagú, hegeszthető vas­taglemezek, amelyek e páratechnikai problémát megoldják. Mivel a hegyekről feltáruló látvány­ban a tető, mint harmadik homlokzat jelenik meg, ezért a páraszellőzők beépítése nem kívánatos, a választás így a páranyomás levezetésére alkalmas, palazuzalékos, páraáteresztő vízzáró fedő­anyag alkalmazására esett. A tetőfödém hőszigetelése — fedezet hiányában — a felújítást köve­tően sem elégíti ki a mai követelményeket, de hiszen a teljes tér kifutése úgy is lehetetlen, ezért mellőzhető. Belső vakolatok felújítása A pasaréti templom belsejében a SEMPERNOVA vakolat az eltelt 50 év alatt erősen elporoso­dott, s a 40-es évek elején utólagosan belekényszerített légfűtés csatornái miatt az ablakok kör­nyékén elnedvesedett falakon keletkezett sókivirágzások eltüntetése megfelelő falfestékkel sike­rült — csupán annyi történt, hogy az eredeti vakolatban lévő csillám a festést követően elfedésre került. A városmajori templom vakolatkára sokkal több gondot okozott. A kopár hatású, nyers be­tonfelületeket a közvélemény nyomására, még Arkay Bertalan alapvakolat nélkül, csupán vékony, gyöngykaviccsal kevert, kapart felületű, sárga nemesvakolattal vonatta be. Sajnos a cementtejjel lekent, ill. a porfestékkel vörösre festett gerendákon a vakolat megtapadása (a betonfelületeken egyébként is) igen gyenge volt. Az elmúlt évtizedben, hatalmas felületekről leválva, csúffá és he­lyenként életveszélyessé tette azt. A hatalmas belső tér föl állványozásának költségei mellett a leg­több törődést a tartós és az eredetivel azonos vakolatfelület anyagának előteremtése okozta. A Magyar TERRANOVA cég szakmai segítséget adott, s vállalta a mintegy 140 tonna, az eredeti vakolatösszetétellel megegyező anyag egyedi gyártását, az apró gyöngy-kaviccsal. A vakolata­nyag jobb megtapadása és a megtisztított betonfelület tapadóképességének növelésére mélyala­pozó alkalmazását írta elő, amelyből még az alapvakolat első rétegébe is előírt mennyiséget kel­lett tenni. Ezzel jó megtartású, az eredeti vakolat struktúrájával megegyező felületet nyerhettünk. Fejtörést okozott, hogy miként takarjuk, óvjuk-védjük az Aba Nóvák mennyezeti freskókat, a kazetták mennyezet gerendáinak vakolása során. (Vajon, ezt a problémát hogyan oldották meg Arkay idejében, hisz már akkor is, a közvélemény nyomására, a mennyezetképek festése után vé-

Next

/
Thumbnails
Contents