XX. századi műemlékek és védelmük (A 26. Egri Nyári Egyetem előadásai 1996 Eger, 1996)

Előadások: - Harsányiné Vladár Ágnes: A városmajori és a pasaréti templom

gezték el a gerendarács vakolását?). Hasonlóan az oldalhajók keskeny tükrű kazettái is, igen időigényes — költséges vakolást követelt volna. Megoldást a TERRANOVA speciális terméke, a „vékonyvakolat" alkalmazása adta, amit szabad kézzel, simítóval, 6—8 mm vastagságban lehetett úgy felhordani, hogy a falképek minden védelem nélkül sértetelenek maradtak (kivéve a vakolatleverés során, figyelmetlenségből ejtett kalapács-él okozta karcolást). A vékonyvakolat színe azonos, textúrája csak kis mértékben tér el a kapart vakolattól. A falfelületeken, pilléreken a TERRANOVA KPS alapvakolata a vasbetonfal zsaluzási egyenetlensdégei, szerkezeti repedései elfedte, az elektromos vezeték csöveit eltakarja a szükséges mértékben. A nagy, összefüggő vakolat-felületek kaparása jó kezű, ügyes kőművesek munkáját igényli. A templomfötés megoldása A fűtetlen templomokból lassan elvándorolnak a hívek a fűtöttek irányába, ezért a fűtés megoldása mindenütt komoly gondot jelent. A városmajor templom esetében, a gázüzemű kazánnal üzemeltetett, melegvízfűtés csőregiszterének padok háttámlájára 1972-ben készült megoldása, a mára már erősen sérült, horpadt alumínium lapokkal fedve, a belső térhez méltatlan, zavaró kialakítás. A fűtési rendszer új változata tervben már megszületett, kivitelezése soron következő feladat. A hőleadó, vékony rézcsövek az ülőlapok alá kerülnek, ami jobb hőleadásts biztosít, s a padok fafelületének eredeti látványa ezzel visszaáll. Pasaréten — a városmajori tapasztalat ismeretében — az ülőlapok alatt, térben és időben szakaszolható üzemmódban működő elektromos csőfűtőtest került a padok ülőlapja alá. Ma már a fűtőfóliák alkalmazásának lehetősége is adott, s ez még jobb megoldás, egy következő rekonstrukció során. A templom-világítás rekonstrukciója Természetszerű, hogy mindkét templom esetében a több mint félszázéves vezetékrendszer cseréje a korszerű világítás kialakításával együtt már megvalósult, az összes érintésvédelmi és biztonságtechnikai korszerűsítéssel együtt. A világítótestek és fényforrás fejlesztés gyors változása (kompakt fénycsövek, fémhalogén fényforrások), számos próbavilágítás és kísérletezés után tudnak csak kielégítő megolddást adni. Sokáig, szinte az egyetlen alkalmazható fényforrás a TUNGSRAFLEX lámpa lehetett. Főbb szempontok: — a fényforrás színhőmérséklete legyen közel azonos a gyertya színhőmérsékletével (az ún. hideg fények csak kiemelő megvilágításnál alkalmazhatók, pl. szoborra, szentségházra irányítva) — a fényforrások elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy sem a híveket, sem pedig a liturgiát végzőt ne vakítsa el, ezen fényterelőkkel is lehet segíteni, — a fényforrások elhelyezésénél gyakori igény azok magasan történő elhelyezése, a karbantartás (izzócsere megoldatlansága esetén a vakon maradt lámpatestek rontják annak esztétikai értékét). A városmajori templom egykori befüggesztett fény füzéreinek izzócseréje mindvégig megoldatlan volt. A Színháztechnikai Kft megtervezte azok cseréjének lentről kezelhető módját, egy szellemes megoldással. A közeljövőben — kellő anyagi fedezet megléte esetén —, egyszer újra láthatjuk az Arkay Bertalan által tervezett lámpatestek fényfűzéreit, — gondosan meg kell tervezni az egyes liturgikus cselekmények, és a csendes templomi áhítat hatásfényeinek alkalmazási változatait is.