Varak és kastélyok (A 25. Egri Nyári Egyetem előadásai 1995 Eger, 1995)

Előadások: - Feld István: Újabb magyarországi várkastély-helyreállítások: Pácin és Kékesd

a probléma attól még nem egyszerűbb, mert a kutatás olyasmit is talált, amit nem tudott értelmezni teljesen. Mind a földszinten, mind az emeleten két olyan nyílásra bukkantunk, aminek kőkerete belül volt, de az is kiderült, hogy sohasem funkcionáltak. Valószínű, hogy eredetileg valamilyen lépcsőtornyot tereveztek itt az építők, ez a terv azonban menet közben meghiúsult. A többi ablaknál igazolni lehetett, hogy egyidős a kastély építésével, a két későbbi ablakot utólag vágták be a falba, s ezek formája, mérete is eltért a többitől. Hangsúlyozom azonban, nem egy későbbi periódusról, hanem menet közbeni változtatásokról van szó. Ezt a jelenséget azért hangsúlyoznám, mert nem elég köztudott, hogy tulajdonképpen szinte minden épület egy rövidebb vagy hosszabb építés során többször változik. Mi lehet ennek az oka? Ezt a mai építési gyakorlatból is lehet tudni, hogy számtalan. Ami talán itt is jelentős szerepet játszott, és más forrásokból is tudni lehet, hogy az építtető nemesi réteg képviselői, keményen beleszóltak az építkezés menetébe. Tehát itt Mágocsi Gáspár megjelenhetett és közölte, hogy ez itt most nem megfelelő, azonnal falazzák el és építsenek mást. Miért említem ezt? Nem tudjuk, hogy végül is kik tervezték ezeket az épületeket. Aligha igazolható, hogy az olasz vagy német hadmérnökök ilyen feladatot is vállaltak volna, sokkal valószínűbb, hogy felvidéki, kassai, szepességi mesterek, akik az építtető kemény felügyelete alatt fogalmazták meg ezeket az épületeket, amelyekről talán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy tulajdonképpen középkorias épületek voltak, elnépiesedő, deformálódó, és ez most itt nem feltétlenül negatív fogalom, reneszánsz díszítéssel ellátva. Még arra utalnék, hogy a torony hátoldalán van egy nagyon fontos funkcionális nyílás: egy árnyékszék, ami egyébként az első periódus kastélyának árnyékszékét egy picikét eltolta, és ami többek között a kapcsolódó terek funkcióját is meghatározza. Eddigi tudomásunk szerint a hálószobákhoz kapcsolódtak az árnyékszékek. A kastély alaprajza nem volt szabályos, a későbbi bővítmény nem is nagyon illeszkedett hozzá, szinte ki akar dőlni. Az északi homlokzaton egységes rendszerű ablaknyílások díszítették a kastélyt, leszámítva azt a két módosítást, amiről előbb szóltam. Az északi oldal középső részén volt egy kis visszaugrás, ami nekünk rendkívül jelentős leletet rejtegetett. A rajzon látszik az a festett sarokdíszítés, ami az eredeti színt is megmutatta, ez tette lehetővé a szín és minta rekonstrukciót. Ami a nyilasok elméleti és gyakorlati rekonstrukcióját lehetővé tette, az az volt, hogy a későbbi XVIII—XIX. századi bővítésekből nagyszámú kőfaragvány került elő és ezek eléggé egységesek voltak. Ezek a Sárospatak környékén bányászott hegyaljai tufából készített, egyébként elég rossz minőségű, bár jól faragható kőelemek egységes profilt mutattak, és egy nagyon lényeges jellemvonásukat is megfigyelhettük, ami talán nem általánosítható, sajnos más emlékeknél. Mégpedig az, hogy ezek be voltak számozva. Az emeletet díszítő reneszánsz keretek, valószínűleg nem a helyszínen készültek, Patakon, vagy máshol egy kőbánya közelében faragták. Ezt az is bizonyítja, hogy a megépített kőműves szerkezet, a tégla áthidalás, mindig egy picikét meg lett faragva. Tehát az elhelyezésükhöz módosítani kellett az áthidalást és néha a kávát is. A 2. sz. ablak két kerete, ennek egyébként az összes további eleme is előkerült, és a főhomlokzatra a pince lejáró fölé lehetett elhelyezve. Nem csupán keretek, hanem párkányok, könyöklő- és szemöldökpárkányok is előkerültek, sajnálatos módon nem olyan sok. Jelentős részük valahol a falu házaiban lappanghat. Talán mostmár a helyiek, ha elbontják házaikat, felfigyelnek rá. A belső kutatásáról néhány szót. A XIX. századi átformálás sok nyílást megőrzött eredeti formában számunkra. A főhomlokzatnak keleti részén egy korai nyílás teljesen elfalazottan maradt ránk, és itt a falfestés kevés nyomát is megőrizte számunkra. Az egyik saroktorony emeletén van egy nagyon érdekes, törpe kandalló téglából készítve. A saroktornyok tégla és vakolat architektúrával rendelkeztek. A lenyomatok megengedtek egy rekonstrukciót is, amit talán lehetne vi-